Bagota

Bagota Ógyalla városközpontjától 2 km-re északkeletre fekszik, a Komáromot Érsekújvárral összekötő 64-es főút mentén, mely a településrész főutcája is egyben (Érsekújvári utca néven). A beépített terület keleti határát a Komárom-Érsekújvár vasútvonal alkotja. Bagotánál ágazik el az Ímelyre (5 km) és a Perbetére (10 km) vezető mellékút. A vasútvonaltól keletre Újbagota (Nová Bohatá) településrész, majd 3 km-re keletebbre a főként szlovák telepesek leszármazottai által lakott Margitpuszta (Nová Trstená) terül el. A Bajcs felé vezető út mentén található Pálmajor (Pavlov dvor) településrész (101 fő).

Közigazgatás

1920 előtt Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. 1923-1960 között az Ógyallai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1960-1971 között a Komáromi járás egyik községe. 1971-ben egyesítették Ógyallával, azóta egyike a várost alkotó két kataszteri területnek. 19,09 km²-es területéhez tartozik Margitpuszta településrész is.

Népesség

2011-ben 2353 lakosa volt (Margitpusztával együtt, anélkül 2255 fő), ez Ógyalla lakosságának 30 %-át teszi ki. Részben szlovák származású lakossága mellé az első csehszlovák földbirtokreform keretében zajló kolonizáció (Margitpusztára), majd a második világháború utáni belső telepítések és a lakosságcsere során újabb szlovák családok települtek, ezzel párhuzamosan magyar lakosságának egy részét 1948-ban áttelepítették Mo.-ra. 1970-ben felerészben magyar és szlovák lakossága volt. Lakosságának többsége katolikus. Lakossága 1921 óta háromnegyedével nőtt.

Történelem

Határában újkőkori, bronz-, népvándorlás és honfoglalás kori leleteket, valamint 130-140 síros korai Árpád-kori köznépi temetőt tártak fel. A XVI. sz. második felében – a török háborúk alatt – elpusztult, újratelepítésére a XVII. sz. közepén került sor. Ebben az időben lakosai református magyarok voltak, akiknek anyaegyházához az ógyallai leányegyház is tartozott. 1719-ben a falu földesura, Ordódy Kristóf elkergette az akkori papot, Ráczkevei Jánost. Az 1730-ból való iratok a község nemesi kiváltságait taglalják. Ebben az időben az Ordódy családnak már több kúriája is állt a faluban. A 19. század végén az Ordódy családnak már kilenc kúriája volt Bagotán, a két világháború közötti időben ezerhektáros mintagazdasága volt itt. 1967-re felépült az Arany Fácán sörgyár Bagota és Újgyalla határán. Ez felgyorsította a közeledést Ógyallához és 1971-ben egyesítették a szomszédos várossal.

Mai jelentősége

Ógyallán kerékpárgyár (Kenzel) és elektronikus műszerek gyára (Nuritech) működik. Említése méltó szőlő- és dohánytermesztése is. 2004-ig szlovák iskolája és óvodája is volt. Számos szakrális műemléke van, a 18. századi barokk Szent Anna-templom és Szentháromság-szobor a legjelentősebbek. 19. századi klasszicista kúriák.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BAGOTA. Komárom Vármegyében, lásd Bagata nevezet alatt, fekszik Ó Gyallának szomszédságában, mellynek filiája.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Bagotta magyar és tót falu Komárom vármegyében, fekszik a Zsitva mellett, a Komáromtól Érsekujvárra menő országutban, mind a két várostól 2 mérföldnyire. Utolsó posta Perbete. Határa, mellynek nagyobb része dombos, kisebb része róna, kiterjed 4229 holdra, mellyből 23¾ rész jobbágytelek után van 1094 hold urbéri föld; földesuri használat alatt 1207 hold. Az egész határ homokos, leginkább megtermi a rozsot; a mezei gazdaság, a földesuri tagosított birtokokat értve, virágzó állapotban van. Határát a Zsitva vize folyja keresztül; népessége 1300 lélek, mellyböl 750 római katholikus, 130 református, 150 zsidó. Mind a római katholikus, mind a református az ógyallai egyházhoz kapcsoltattak, azonban a katholikusoknak, valamint a zsidóknak is helyben van imaházuk. A lakosok nyelvre nézve többnyire magyarok és tótok, van köztük 45 kőmíves, 1 csizmadia, 3 szabó, 2 ács. Mindezek 3-man kívül nem czéhbeliek, hanem csak kontár kézmivesek s mesterségeikkel csak télen foglalkoznak. Földes ura az Ordódy család férfiága

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Bajcs, Bagota, Gyalla és a mellette fekvő Vék puszta kitűnő dohánytermesztő helyek.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Bagota, zsitvamenti magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 161 házzal és 1155 róm. kath. és ref. vallású lakossal. Postája helyben van, távírója Ógyalla, vasúti állomása Udvard. A Désházyak ősi fészke, mely családnak Désházy István komárommegyei főispánban magva szakadván, 1534-ben Ordódy György és János kaptak rá királyi adományt. Ettől fogva az Ordódyak az urai és ma is nekik van itt nagyobb birtokuk. A község a török dúlások alatt elpusztult. 1552-ben mindössze 10, ez évvel később már csak három ház volt a faluban. Hogy a törökök zaklatásait mily nehezen tudta kiheverni, bizonyítja az 1576-iki összeírás, a mikor itt még mindig csak 12 ház állott épen. A törökök kiűzetése után azonban gyorsan népesült és virágzó állapotba jutott, úgy hogy a mult század közepén majdnem kétszázzal több lakosa volt, mint most. A községben hat régi nemesi kuria van és három újabb úrilak. Mindezeket az Ordódyak építették és háromnak a kivételével ma is az Ordódyak kezén vannak. Az egyik régi kuria jelenleg Baranyay Máriáé, a másik pedig Udvarnoky Kálmánné, szül. Sebestyén Vilma örököse: Justh Józsefné, szül. Sebestyén Margit tulajdona. Az itteni katholikus templomot és iskolát 1739-ben az Ordódy család építtette és máig is ez tartja fenn. A községhez tartoznak az Ordódy Pál-, Kálmán- és Udvarnoky-féle puszták.