Egeg

A község az Ipolymenti-hátság dombvidékének keleti részén, a Selmec-patak mentén, a Nádas-patak torkolatánál fekszik, a 66-os főút (Zólyom-Ipolyság szakasz) mentén, Ipolyságtól 13 km-re északnyugatra, Korponától 30 km-re délnyugatra. Határa dombos, túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt terület, melynek egynegyedét erdő borítja. Délnyugatról Szántó és (rövid szakaszon) Dalmad, délről Felsőszemeréd és (rövid szakaszon) Kistompa, keletről Szalatnya, északról pedig Hontmarót és Gyűgy határolja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1949 között a Korponai járáshoz, 1949-1960 között pedig ismét az Ipolysági járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után 1960-ban a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. Bővebben

Népesség

Egeg a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. 1910-ben 597, 1921-ben 582, 1938-ban pedig 640, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a szlovákok aránya 1921-ben 10,5 %, 1930-ban 20,2 % volt. Magyar többségét 1945 után megőrizte (1961 - 59,4 %), de 1991-re már szlovák relatív többségűvé vált. 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 48,9 %-ról 41,2 %-ra csökkent, a lakosság többsége (55,4 %) már szlovák nemzetiségű. A romák aránya 11,1 %. A túlnyomó többség (91,4 %) római katolikus vallású.

Történelem

Írott forrásban 1245-ben említik először. A település már a középkorban fontos utak találkozásánál feküdt, így vámja és városi rangja is volt. A vám a 14. század végéig a sági konvent birtokában volt. 1275-ben IV. László király a pusztuló falut rendeletével az adófizetés és katonai beszállásolás terhe alól fölmentette. A század végén telepítések révén a község újra benépesül. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák óvoda működik. Szent Péternek és Pálnak szentelt római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusban épült 1260-ban, mai barokk alakját 1744-ben nyerte el. A Királyián található, klasszicista stílusú Földváry-Oberndorf kastély 1763-ban épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

EGEK. vagy Egeg. Hokojetz, Hohoncze. Tót falu Hont Vármegyében, földes Ura a’ Besztertze Bányai Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Hont Pereszlénytöl egy, és 3/4. mértföldnyire, ’s az Esztergomi Fő Megyéhez tartozik, határja bő termékenységű, ’s minden javai lévén, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Egegh, (Hokovicz), Honth vm. magyar falu, ut. p. Ipoly-Sághoz 1 1/2 mfd. 381 kath., 5 evang. lak. Kath. paroch. templom. Van jó rétje, földje, szőlőhegye, tölgyes erdeje, és egy savanyuvizforrása. F. u. a beszterczei káptalan.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Tovább éjszakra Egeg fekszik. A falu alatt, az országúttól balra a Királyfia nevű úri gazdaság épűletei és kastélya tűnnek elénk.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Egeg, magyar kisközség, 121 házzal és 465 róm. kath. vallású lakossal; vasúti és táviró-állomása Egegszalatnyán, postája Gyügyön van. A község körjegyzőségi székhely. Egeg falu okleveles nyomára már a XIII. században akadunk, a mikor a sági konvent birtokaként szerepelt. Az időközi hosszas háborúk a községet népességében és vagyonában annyira megfogyasztották, hogy IV. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Egeg, v. Hont vm. (Hokovce, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. báti esp. ker-ében. - 1245: Egueg, a →sági Boldogságos Szűz Mária prépostság birtoka. 1260: épült Szt Péter és Pál tp-át a 15. sz-ban gótikus, 1734: barokk stílusban átépítették. 1743: leégett, mai tornya 1854: épült. Kegyura 1880: a besztercebányai kápt. Anyanyelve 1840: m., szl.; 1910: m.; 1940: m. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Egeg. Első ismert birtokosa a sági konvent. A XIII. század elején már fennáll. Egy ugyancsak e századból kelt okmány arról tanúskodik, hogy a községet a háborúk annyira megviselték, népessége és javai annyira megfogyatkoztak, hogy IV. László 1275-ben az adófizetés és a katonai beszállásolás kötelezettsége alól mentesítette. A század végén telepítések révén a község újra benépesül. Bővebben

Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943

Egeg plébániája már a 14. században létezett. Anyakönyvei 1732-től vannak. Templomának védőszetje Szent Mihály. Van egy egy kápolnája is, melynek védőszentje Szent Orbán. A hívek anyanyelve magyar. Plébánosa: Balázsy Dezső. Idetartozik Szalatnya (Xepomuki Szent János tiszteletére épült templommal és kat. iskolával).