Enyicke

Enyicke a Kassai-medence déli részén, az Alsó-Hernád-völgy kistájon, 210 méteres (határa 181-234 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, a Bölzsei-patak (Belžiansky potok) két partján, Kassa központjától 13 km-re délre, Sacától 9 km-re keletre, Hernádcsánytól 5,5 km-re nyugatra, Miglécnémetitől pedig 10 km-re északra, a Kelet-szlovákiai Vasmű (US Steel) közvetlen keleti szomszédságában. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai járáshoz, majd annak megszüntetése után a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). Területe 1910-38-ban 17,62 km², 2011-ben 17,29 km² volt. 1979-ben határának egy részét (33 hektárt) a Kelet-szlovákiai vasmű számára kialakított (Sacához tartozó) kataszteri területhez csatolták.

Népesség

Enyickének 2011-ben 1451 lakosa volt, melynek 89,9 %-a volt szlovák nemzetiségű, 9,9 %-a pedig nem nyilatkozott nemzetiségi hovatartozásáról. A 18. században nagyrészt szlovákokkal újratelepített község lakossága a 20. század közepéig kétnyelvű maradt, 1880-ban lakosságának egynegyede (26,2 %), 1910-ben már csaknem kétharmada (65,7 %) magyar anyanyelvű volt. Bővebben

Történelem

Enyicke neve magyar névadással keletkezett a szláv „Janisko” személynévből. 1232-ben „Eniske”, 1267-ben „Enezca”, 1270-ben „Enyske”, 1281-ben „Enizke”, 1314-ben pedig „Henezke” alakban említik az írásos források. 1267-ben V. István Enezca földjét híveinek, Pósa magiszternek és testvérének adja, korábban Abaújvár birtokosáé volt. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben már önálló plébániaként szerepelt Szent István király tiszteletére szentelt templommal. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. Határában napkollektoros erőmű üzemel, a vasútállomás közelében logisztikai központot alakítottak ki, ahol fémfeldolgozó és gépipar is megtelepült (Beemsteel s.r.o.). Nepomuki Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma 1656-ban épült barokk stílusban, 1751-64 között felújították és tornyát is ekkor emelték. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ENITZKE. Haniszka. Elegyes mező Város Abauj Vármegyében, földes Ura Báró Mesko Uraság, a’ kinek régi kastéllyával, e’ mező Város díszesíttetik, lakosai katolikusok, fekszik Kassától egy mértföldnyíre az Ország úttyában, határja elég termékeny, réttye, legelője jó, fája mint a’ kétféle, eladásra jó alkalmatossága, a’ Kassaiaktol mulatság kedvéért gyakorta látogattatik piatza Kassán, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Enyiczke, (Haniska), Abauj v. tót mváros, ut. p. Kassához délre 1 1/2 mfdnyire, a pesti postautban: 917 k., 5 evang., 1 ref., 18 zsidó lak. Kath. paroch. templom., nagy kétemeletes kastély. Vendégfogadó. Első osztálybeli róna határ. F. u. a b. Meskó nemzetség.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A magyar államvasút fő vonalából itt ágazik ki kelet felé a kassa-sátoraljaújhelyi, nyugatra pedig a kassa-tornai vaspálya. Most ez utóbbi mentén haladva, nem messzire, a tornai völgylapály elején Enyiczke ősrégi községbe érünk, melynek a XVII. században Wesselényi Ferencz nádortól épített s díszesen újjá alakított tornyos kastélya ma is megvan és özv. gr. Zichy Rezsőné birtoka. A kastélyban nagy könyvtár és sok becses műtárgy van.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Enyiczke, 159 házzal, 970 magyar és tót lakossal, körjegyzőséggel. Vasuti-, posta- és táviróállomás. Enyiczke ősrégi község. Ezt egy 1494-ben kelt adásvevési szerződés is bizonyitja, mely szerint a községet Buzlay Katalin és fia Balázs 325 arany frtért megvették. A XVI. százd elején már Ryma-Széchy László és Ferencz birtokában volt s Széchy Mária révén jutott Wesselényi Ferencz nádor kezébe és ő épittette 1658-ban a most is fennálló díszes kastélyt. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Enyicke, v. Abaúj-Torna vm. (Haniska, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. kassai esp. ker-ében. - 1267: Enecza. Tp-át 1332 e. Ker. Szt János tiszt. sztelték. Mai Nep. Szt János tp-át 1764: építették. Kegyura 1880: Zichy Rezsőné gr. Anyanyelve 1880: szl., m.; 1910: m., szl.; 1940: m., szl. - Filiái 1915: Abaújszakály, Bocsárd, Bölzse. - Lakói 1840: 840 r.k., 14 g.k., 17 izr., össz. Bővebben

Helységnévtár

Enyicke [Krajczár és Jakabháza p.] RK. 854 Kassa, gk. 36 Bölzse-Sziget, ág. 3 - , ref. 15 - , izr. 49 Szina.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Enyicke. ősrégi település, már az Árpádházi fejedelmek alatt lakott hely. Első okleveles említését az XIII. század elejéről találjuk, mikor is V. István János nevű udvari orvosának adja, majd ennek halála után Techus fia István kapja. Ez hűtlenségbe esvén, birtokát elkobozták és 1267-ben Pous mestert és testvérét, Domonkost iktatták birtokba. A század végén azonban már a Buzlay-család kezén találjuk. Bővebben