Nagyida

Nagyida a Kassai-medence délnyugati peremén, Kassa központjától 18 km-re délnyugatra, Szepsitől 15 km-re keletre, 210 méteres (határa 194-325 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, az Ida-patak partján. Határa három kistáj (Alsó Hernád-völgy, Kanyapta-medence, Kassai-hegyalja) találkozásánál terül el, északnyugati részét a Kassai-hegyaljához tartozó erdős dombvidék (Koldus- v. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1461-től az 1870-es évekig mezővárosi rangot viselt, 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig nagyközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Kassai járáshoz tartozott, majd a Kassa-vidéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye Kassai járáshoz tartozó nagyközségként). 1968-ban határának egynegyedét az ekkor Kassa városrészévé váló Sacához csatolták, területe ezzel 41,66 km²-ről 31,01 km²-re csökkent.

Népesség

Nagyida a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. 2011-ben 3256 lakosának 52,3 %-a szlovák, 27,1 %-a roma és 9,9 %-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát, mintegy egytizede (10,4 %) pedig nem nyilatkozott nemzeti hovatartozásáról. Ugyanekkor a magyar anyanyelvűek aránya a magyar nemzetiségűekének csaknem a duplája (17,1 %) volt. Nagyida a 20. század első felében még túlnyomórészt magyar lakosságú település volt; 1921-ben a (cseh)szlovákok a lakosság 6,8 %-át, 1930-ban már egyharmadát (33,4 %) alkották, az államfordulat után, 1941-ben azonban már csak 9-en vallották magukat szlováknak. Bővebben

Történelem

A község első írásos említése 1251-ben Ida néven, IV. Béla oklevelében szerepel. Nevét a (tisztázatlan etimológiájú) Ida patakról kapta. A Nagyida („Noghyda”) névváltozat 1330-ban jelent meg először (1332-ben „Magna Ida” latin alakban), 1400-ból fennmaradt Amadéida („Amade-Yda”) névváltozata is. Földvárát, mely fontos szerepet játszott a huszita betörések elleni védekezés során, 1406-ban építtette Perényi Péter országbíró. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. Ipari parkjában két autóipari beszállító vállalat (IEE Sensing, Oerlikon Balzers) telephelye működik, melyek 2016-ban összesen 1500 munkást foglalkoztattak. Határában mezőgazdasági repülőtér működik. Az eredetileg késő reneszánsz stílusban, 1688-ban épült, később klasszicista stílusban átalakított egykori Csáky-kastély ma a községi hivatalnak (korábban az iskolának) ad otthont, kiterjedt (hét hektáros) kastélypark veszi körül. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

IDA. Nagy Ida. Hajdani Vár, és mező Város Abaúj- Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, Perényi, és Jábretzki Urak, a’ kiknek épűleteikkel díszesíttetik. Hajdan nevezetesebb vala, és Vára is jó karban lévén, elég viszontagságokat szenyvedett.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Nagy-Ida, magyar m. v. Abauj vmegyében, Kassához dél nyugotra 2 órányira: 1158 kath., 10 evang., 345 ref., 185 zsidó lak. Kath. és ref. anyatemplom. Diszesiti ezen helységet a gr. Csáky Antal kastélyja s gyönyörű angol kertje, pompás tavakkal, üvegházakkal, vadaskerttel. Határának nagyobb része sikon fekszik s igen termékeny; erdeje, rétje, legelője jó, nádja elég a Kanyapta mocsárban; országos vásárai erősen látogatottak, különösen a sertésre nézve hiresek. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Nagy-Ida régi mezőváros közel 2.000 lakossal s római katholikus, református és zsidó templommal. Hajdan a Perényiek birtoka volt, kik itt várat is építtettek. Nagy-Ida 1536-ban Zápolya János király hatalmába kerűlt. 1556-ban Puchaim, I. Ferdinánd vezére, Kassa ellen akarván nyomúlni, előbb Nagy-Ida várát támadta meg, melyet tulajdonosa, Perényi, rendes katonasága nem levén, nagy számú czigányaival védelmezett. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagy-Ida mezőváros, nagyközség. Kassával egyenes országuti összeköttetésben áll, azonkivül állomása a kassa–tornai vasutnak, mely Bárczán és Enyiczkén át kanyarodik Nagy-Ida felé. 319 házból áll; lakosainak száma 1835, kik csekély töredéken kívül mind magyarok, két harmadrészben katholikusok, egyébként különböző felekezetekre oszlanak. A katholikusokon kívül a reformátusoknak is van templomuk, a nagy számmal levő, az összes lakosságnak 10%-át képező izraelitáknak imaházuk. Van posta- és táviró állomása. Vásárai rendesen népesek szoktak lenni.

Magyar Katolikus Lexikon

Nagyida, v. Abaúj-Torna vm. (Vel'ká Ida, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. szepsi esp. ker-ében. - 1251: Ida. 1332: már létezett. Tp-át Szt Márton tit-ra sztelték, 1818: bőv. Lakói 1550 k. ref-ok lettek. 1650: zsidó zsinatot tartottak, melyre ezrével érkeztek a résztvevők egész Eu-ból, köztük 300 rabbi. A téma az volt, hogy a Messiás eljött-e már, vagy sem. Bővebben

Helységnévtár

Ida (Nagy-) (Iden, Ida Mare, luda Mare) [Sándor, Dobogó és Zsobrák p.j, RK. 957 Kassa, gk. 208 Szeszta, kg. 0 — , ág. 27 Kassai tót egyház, REF. 300 Tiszánlnnen, IZR. 210, más keresztény 1 —.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Nagyida eredetétől kezdve magyar, elenyészően jelentéktelen szlovák kisebbséggel. A magyar nyelvhatár szélső pontján a csehszlovák uralom változást hozott. Az 1921-es népszámlálás 88%-os és az 1930. évi 52%-os magyarságot mutatott ki. A felszabadulással a küzdelem a magyarság javára dőlt el. Mindössze 3% szlovák maradt a községben. (....) Nagyida. Okleveles első említését 1397-ben találjuk s ezidőben Chyrke Péter birtoka. Bővebben