Gadóc

Gadóc Komáromtól északnyugatra fekszik, a Keszegfalván át Gútára vezető 573-as út mentén, mely egyben a településrész főutcája is Gadóci út néven. A városközponttól 5 km-re északnyugatra fekszik, de az északnyugati külvárostól csak fél kilométer széles beépítetlen terület választja el. Gadóc a Komárom várost alkotó 11 településrész egyike. Gadócon keresztülhalad az Alsó-Csallóköz vizeit levezető Komáromi-főcsatorna, mely a közeli Kabátfalunál ömlik a Vág-Dunába. Gadócon áthalad a 2003-ban megszüntetett Komárom-Gúta-vasútvonal is, melynek megállóhelye a mezőgazdasági iskolánál volt (Komárno-škola). A mai Gadóc tulajdonképpen az egykori Nagygadócpusztának felel meg, Kisgadócpuszta ettől mintegy 1 km-re északabbra fekszik. Utóbbi 2008-ban egyetlen épületből áll.

Közigazgatás

1960. július 1-jén csatolták Komáromhoz, korábban Őrsújfalu községhez tartozott. Egyike Komárom 11 városrészének.

Népesség

Részletes adatok nem érhetőek el. 2001-ben 283, 2007-ben 277 lakosa volt.

Történelem

Gadóc középkori eredetű település, neve valószínűleg szláv eredetű és a had/gad (kígyó) névből származik. 1247-ben említik először Gothue alakban. Az Árpád-korban a Koppán nemzetség birtokához tartozott, majd a velük rokon gróf Cseszneky család tulajdona lett. Gadócpuszta az 1920-as évek földreformjáig Darányi Ignác nagybirtokához tartozott. Az Őrsújfalu község kataszteréhez tartozó pusztán 1923-ban szlovák kolóniát hoztak létre 448,6 hektáros területen. A kolónián 22 család telepedett le, 1930-ban 158-an laktak a kolónián, melyen 1928-ban szlovák iskola is létesült.

Mai jelentősége

Gadócon 1896-ban létesítettek mezőgazdasági középiskolát, mely a magyar nyelvű mezőgazdasági szakképzés fontos központja lett. Virágkorát a hetvenes–nyolcvanas években élte, a tangazdaság mellett jól felszerelt agrárlaboratóriummal is büszkélkedhetett. Az intézményt (Komáromi Mezőgazdasági Szakközépiskola) 2007-ben összevonták az Építők Utcai Szaktanintézettel, Gadócon ezzel megszűnt az oktatás és az iskola épületeit az értékes parkkal együtt privatizálták. Ma Komárom külterületi lakóterülete, elsősorban lakófunkcióval.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Gadócz puszta 1247-ben Gothue alakban szerepel és ekkor Eklyi Olthman fia András birtoka. 1260-70 között Gothouch néven, már faluként van említve. 1268-ban, a mikor a majki egyház birtoka, Kothouch alakban írják a nevét. 1483-ban az érseki papnemeseké, és ekkor possessio Gadowc nevet visel. 1624-ben a pannonhalmi főapát tiltakozik az ellen, hogy a Koppánmonostorhoz tartozó gadóczi jobbágyok a földadót a komáromi vár tisztjének fizessék. 1659-ben praedium, melynek Tatay Máté is egyik birtokosa. A mult század elején gróf Nádasdy Lipót, Ghiczy Mátyás és Sárkány Ferencz birtoka volt, ma Darányi Ignácz tulajdona.