Őrsújfalu

Az Alsó-Csallóköz keleti részén, a Duna északi partján fekszik, Komárom központjától 6 km-re nyugatra. Áthalad rajta a Komáromot Pozsonnyal összekötő, nagy forgalmú 63-as út. Vasúti megállóhely a Komárom-Pozsony vonalon. Egyike a Komáromot alkotó két kataszteri területnek (a másik maga Komárom). Kataszteri területe 22,92 km², ehhez 3 komáromi városrész (Gadóc, Cserhátpuszta, Szentpálpuszta) tartozik.

Közigazgatás

1979 előtt község, azóta Komárom egyik városrésze. 1920-ig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott, azóta folyamatosan a Komáromi járáshoz. 1921-ben területe 31,47 km². 1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Komáromi járás). 1960-ban Gadócot Komáromhoz csatolták, így területe 3/4-ére csökkent.

Népesség

Mivel Őrsújfalu Komárom városrésze, részletes statisztikák nem állnak rendelkezésre. 1921-ben 1360 lakosából 1333 magyar nemzetiségű volt. 1970-ben 1743 lakosa volt, ebből 1447 (83 %) magyar nemzetiségű. 2001-ben 1769 lakosa volt, ebből a hozzá tartozó Cserhátpusztán 73-an, Szentpálpusztán 74-en éltek. 2007-ben 1827 lakosa volt (+ Cserhátpuszta 72, Szentpálpuszta 64, összesen 1963 fő).

Történelem

Zsigmond király oklevelében említik először, 1387-ben. Neve az Örs törzsnévből származik, majd később annak határában alakult ki Újfalu. A 19. században Darányi Ignác földművelési miniszter birtoka, aki mintagazdaságot létesít itt. 1848-ban a magyar és az osztrák csapatok között itt ütközet volt. Az árvíz is gyakran sújtotta a községet. Temploma sokáig nem volt, csak 1911-ben épült a katolikus templom. Bővebben

Mai jelentősége

2006 júniusától új bútorgyár (Kom-Polster) kezdte meg itt a termelését. Működik Örsújfalun egy pálinkafőzde is, valamint itt található a Vadas autókemping. A település keleti (Komárom felé eső) részén az utóbbi évtizedekben új családi házas utcák alakultak ki. 1815-ben épült klasszicista stílusú kastélyában szociális otthon működik. A településen 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskola működik.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ÚJFALU. Komárom Várm. földes Ura Gr. Zichy Uraság, fekszik Komáromhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja jól termő.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Ujfalu, magyar falu, Komárom vmegyében, Örs puszta mellett Komáromhoz nyugotra 3/4 órányira, rónaságon. Határa 2320 9/10 hold, mellynek harmada szántóföld, harmada legelő. Az urbéri föld tesz összesen 2234 2/10, a földesuri és curialis birtok 86 7/10 holdat. Egész jobbágy telke van 14 14/32; mellyet 24 gazda bír; ezenkivül 3 urbéri zsellér és 10 lakó számláltatik. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Dunaújfalu, magyar nagyközség, közel a Dunához. A mult század elején a Duna partján feküdt, de a gyakori árvizek elől mostani helyére volt kénytelen telepedni. Hajdan Alsó-Örs volt a neve, melyet Kézai és más krónikások szerint Örs kún kapitánytól nyert. 1260 körül már mind a két Örs említve van, (a másik a mai Dunaörs puszta). Hajdan a komáromi várjobbágyok földje volt, kiktől 1218-ban Sámuel comes itt három ekényi földet vásárolt. Bővebben