Kiskapos

Nagykapos belterületének nyugati részét alkotja. Az egykori Kiskapos község már a 20. század elejére teljesen egybeépült a tőle keletre fekvő Nagykapossal és Csepellyel.

Közigazgatás

1914-ig önálló (Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozó) község, ekkor Nagykaposhoz csatolták. 9,22 km²-es területét (1910) beolvaszották Nagykapos kataszterébe.

Népesség

1880-ban 457, 1910-ben pedig 492, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt.

Történelem

Kiskapos (Kyskapos) 1464-ben a leleszi premontrei prépostsághoz tartozott. Mindig csak néhány portája volt, 1715-ben 9 adózó portája, 1720-ban 13, 1828-ban 56 porta 316 lakossal. Templomát 1807-ben Simon-Juda tiszteletére szentelték fel. Ez a római katolikus templom máig szolgálja az egész város római katolikus gyülekezetét. 1914-ben Nagykaposhoz csatolták.

Mai jelentősége

Szent Simonnak és Júdának szentelt római katolikus temploma 1807-ben épült klasszicista stílusban, előtte áll 1995 óta Mécs László mellszobra.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KAPOS. Kis, és Nagy Kapos. Két magyar faluk Ungvár Várm. földes Urak a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszenek Csicserhez nem meszsze, mellynek filiáji, földgyeik jók, fájok, réttyek, legelőjök bőven, makkoltatások hasznos, a’ sertés hús itten igen oltsó.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kapos (Kis), Ungh v. magyar m. v., Unghvárhoz nyugotra 2 1/2 mfd-nyire: 179 római, 20 g. kath., 218 ref., 4 zsidó lak. Kath. paroch. templom. F. u. a jászói prépostság.

Magyar Katolikus Lexikon

Kiskapos, v. Ung vm. (Malé Kapušany, Szl.): plébánia a v. egri, majd szatmári egyhm. alsóungi esp. ker-ében. - 1274: Kyskapus. 1332: már létezett. Tp-át Szt Simon és Júdás Tádé tit-ra sztelték, a mait 1815: építették. Lakói 1550 u. ref-ok lettek. Csicser filiájából 1815: alapították újra. Anyakönyvei 1816-tól. Kegyura 1880: a jászói prép. Anyanyelve 1880: m. - Filiái 1901: Nagykapos (a reformáció előtt pléb.), Csepely, Veskóc. - Plébánosai: 1816: Klosznek Ambrus, 1819: Kovács Imre, 1827: Tresch Ferenc, 1830: Dudits Benedek, 1841: Zavadszky József, 1853: Hollósy Boldizsár, 1855: Szepessy Miksa, 1870: Neviczky János, 1872: Kádas Ernő, 1878: Madarssy Lipót, 1887: Szepesi Géza, 1890: Pólányi András, 1896: Tóth Lőrinc. - Lakói 1904: 233 r.k., össz. 434. ** Schem. Szat. 1901:102. - JKJN 1902:282.