Komáromfüss

Kolozsnéma az Alsó-Csallóközben, Nagymegyertől 16 km-re délkeletre, Komáromtól 29 km-re nyugatra, Gönyűvel szemben, a Duna bal partján fekszik a történelmi Komárom vármegye területén. 2006 óta a Morava hajó biztosítja a kishatárforgalmat Gönyű felé. Keletről Nagykeszi, nyugatról Komáromfüss, délről Gönyű és Nagyszentjános községek határolják. Áthalad rajta a Nagykeszit (6 km) Füss-sel (5 km) összekötő mellékút. Érinti a Duna töltésén haladó Duna-menti nemzetközi kerékpárút.

Közigazgatás

Község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában. Többnyire csak Füss néven ismert. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott nagyközségként, 1938 és 1945 között ismét Magyarország része volt. Csehszlovákiához csatolva 1949-ig a Komáromi járáshoz, 1949-1960 között a Nagymegyeri járáshoz, majd 1960 óta újra a Komáromi járáshoz tartozott. Területe kisebb változásokat mutat 1921 óta. 1939-ig területe 17,87 km²-ről 18,74 km² (87 hektárral) növekedett a szomszédos Kolozsnéma és Tany rovására. 2001-2011 között 12 hektárral csökkent területe (18,62 km²-re) az államhatár megváltozása miatt.

Népesség

Lakosságának döntő hányada magyar nemzetiségű. A lakosság száma lassú csökkenést mutat, az utóbbi két évtizedben a magyarok aránya rohamosan csökken, a szlovákoké növeszik. Lakosságának többsége (több mint kétharmada) római katolikus vallású.

Történelem

A 13. században Fys néven említik először III. Ince pápa 1216-iki, pápai tizedre vonatkozó összeírásában - ez időben a pannonhalmi apátság birtoka. Volt azonban egy másik Füss is 1268-ban - Fyuz és Fyus alakban - ami komáromi várföldként volt ismert. Később Nagy és Kis jelzőkkel is illették. Kisfüss idővel elpusztult, illetve a mai község határába olvadt. István pannonhalmi apát a települést 1383-ban a vár volt jobbágyainak, Nagyfüss és Kisfüss előnevü nemeseknek adományozta. Neve 1604-től mint Nagvfüss marad fenn, amelynek részeit Füssy István Tóth Istvánnak és Akay Istvánnak zálogosította el. 1700-ban a Galánthai Balogh család később, a főapátságon kívül a Ghyczy-, a Szabó-, a Matkovich-, a Kajdacsy-, az Orbán-, a Pázmány- stb. családok birtokolták. A 18. században itt is megjelent a reformáció, ám a helyi egyházközséget 1737-ben felszámolták. Korábban a török időket is megsínylette, később, 1867-ben teljesen le is égett. Trianonig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. Később az 1965-ös nagy árvíz is komoly károkat okozott a településen.

Mai jelentősége

A faluban már nem működik magyar tannyelvű alapiskola, csak óvoda. Jelentősebb nevezetessége temploma mellett álló, 19. századi kolostora.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

FÜS. Nemes Fűs. Magyar falu Komárom Vármegyében, földes Ura a’ Religyiói kintstár, a’ Sz. Mártoni Apatursághoz tartozott, lakosai katolikusok, határja jó termékenységű, vagyonnyai külömbfélék, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Füss, magyar falu, Komárom vármegyében, Komáromhoz nyugotra 2 3/4 mfd., az öreg Dunától 1/4 mfd. A szentmártoni főapát adományzása alá tartozó papnemesi helység, s egy illy papnemesi szék innen veszi nevét. Határa 2536 722/1200 hold, mellyből belsőség 31 h., szántóföld 834, kaszálló 615 h., nádas 142, legelő 913 hold. Földje igen jó, s mindent megterem; a szarvasmarha és lótenyésztés virágzó. Népessége 849 lélek, kik közt 845 r. kath., 4 zsidó. Nevezetesebb épületei a kath. egyház, s a szentmártoni főapátság administratori és lelkészi laka. Az egész határ majorsági birtok s birják: a szentmártoni főapát, Ghyczy, Szabó, Matkovics, Kajdacsy, Orbán, Pázmány, Priviczer, Markovics, gr. Somogyi, Pach.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Füss, magyar nagyközség, a Duna közelében, III. Incze pápa 1216-iki összeírásában tűnik fel először Fys néven, a pannonhalmi apátság birtokaként. Volt azonban még egy másik Füss is, mely 1268-ban villa Fyuz és Fyus alakban komáromi várföldként jelentkezik. Később Nagy és Kis jelzőkkel merül fel; Kisfüss idővel elpusztult és a mai község határába olvadt. 1383-ban István pannonhalmi apát Nagy- és Kis-Füst praediális nemeseknek adományozza, a kik előbb az apátság jobbágyai voltak. 1604-ben Nagy-Füss pusztaként van említve, melynek részeit Füssy István Tóth Istvánnak és Akay Istvánnak zálogosítja el. 1700-ban Ányos Teréz, Galánthai Balogh István özvegye, fiával Jánossal és leányával Magdolnával, új adományt nyernek e birtokra. Később a főapátságon kívül még a Ghyczy, Szabó, Matkovich, Kajdacsy, Orbán, Pázmány, Priviczer, Markovich, gróf Somogyi, Pach és Tara családok voltak a közbirtokosai, most pedig a pannonhalmi főapátságnak, özv. Balogh Kálmánnénak és Hriastélyi Károlynak van itt nagyobb birtokuk. 1867-ben az egész község leégett. A község házainak száma 78, 571 lakossal. Vallásuk róm. kath. és templomuk a XVIII. század építési modorát viseli ugyan magán, de azért 64sokkal régibbnek látszik. 1762-ben átalakították, a mikor Schaller István festő szép freskókkal díszítette fel. Ide tartoznak Almás, Erecs, Karom, Kisfüss és Ronka puszták, az ásványtői csárda és a bezdányi erdőőrlak. Az ásványtői csárda helyén hajdan népes helység volt, melynek temploma a ma is puszta templom néven ismert helyen állott. 1226-ban találjuk már okleveles említését praedium Assuantheu alakban, a mikor a pannonhalmi apátság birtoka; később a komáromi váré volt. 1538-ban Komáromy Mihály zálogbirtoka. 1546-ban Nyilkai Mihályé, ki az apátságnak visszabocsátja. Almás puszta nem lehet régibb telep, mert korábbi adatai ismeretlenek. A mult század elején gróf Zichy Miklós birtoka volt. Erecs pusztának már a tatárjárás előtt a pannonhalmi apátság volt az ura. Szent László összeírásában Erecu néven van feljegyezve, de Albeus már Erechtu, vagyis Erecstő néven említi, a hol a véneki halászoknak tavuk és legelőjük volt. Karom puszta szintén régi főapátsági birtok. Ronka puszta már 1216-ban villa Runka néven van említve, a mikor harmadát Antal fia János comes a pannonhalmi főapátnak eladja. III. Incze pápa jegyzékében már a mai nevén van feljegyezve, de jó ideig Renka néven is ismeretes volt. 1254-ben egész Runka az apátság birtokába került. Kisfüss elpusztult község emlékét ma már csak a hasonló nevű puszta tartja fenn. Füssel volt hajdan határos Haraszti is, mely 1250-ben villa Harozty alakban szerepel. Ma már csak dűlő tartja fenn a nevét.