Nagyhind

A község a Zoboralja kistájának keleti peremén, a Zsitva völgyétől nyugatra, dombos vidéken fekszik, Verebélytől 7 km-re északnyugatra, Nyitrától 19 km-re délkeletre, Aranyosmaróttól 16 km-re délnyugatra, Kishind közvetlen déli szomszédságában. Mellékutak kötik össze Kalásszal (4 km), Kishinddel (1,5 km) és Zsitvaújfaluval (3 km). Északról Kishind, nyugatról Kalász, délröl (alig 60 méteres szakaszon) Verebély, délkeletről és keletről Zsitvaújfalu községekkel határos. Keleti határa egyben Nyitra és Bars megyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1923-1960 között a Verebélyi járáshoz, annak megszüntetése után pedig a Nyitrai járáshoz. Bár az első bécsi döntés Szlovákiának ítélte, határkorrekció révén 1939. március 15-én Magyarországhoz került és tartozott 1945-ig (Bars-Hont k.e.e. Bővebben

Népesség

Nagyhind a zoboraljai magyar nyelvsziget peremén fekszik, valamennyi szomszédja szlovák többségű. Néprajzi szempontból átmenetet képez a Zoboralja és a Zsitva-vidék között. Peremhelyzete révén az asszimilációnak erősen kitett magyar népessége 2011-ben már csak az összlakosság 17,4 %-át alkotta. 1910-ben 406, 1921-ben 495, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. Bővebben

Történelem

A korán lakott település első említett lakói (1234, Hymd) halászok és királyi udvarnokok voltak. 1268-ban Hyndként találjuk, 1287-ben nemeseit említik, ekkor már Gímes várának uradalmához tartozott. A királyi birtok falut rövid időre Csák Máté is elfoglalta, majd Salamon királyi ember, Hynd-i Syke fia Mihály nádori és királyi ember, később a Forgách család birtokolta. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák óvoda működik. Szűz Máriának szentelt, 13. századi eredetű, eredetileg román stílusban épült római katolikus templomát 1746-ban barokk stílusban alakították át.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Nagy, és Kis Hind. Két tót faluk Bars Várm. földes Urai Berthóld, és több Urak, lakosaik katolikusok, fekszenek Verebélyhez fél mértföldnyire, szőleji vagynak, földgyeik, réttyeik meglehetősek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Hind (Nagy és Kis), két egymás mellett lévő magyar falu, Nyitra vmegyében, a Zsitva vize mellett: az első 284 kath., lak., kath. paroch. templommal; a második 451 kath., 80 zsidó lak. – Határuk róna s bő termékenységü; széna, nád elég. F. u. többen. Ut. p. Verebély.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagy-Hind, Barsmegyével határos magyar község, Kis-Hind mellett, 363 r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Verebély. Kath. temploma a mult század végén épült. Kegyurai Szlávy József és br. Weisz Pál. 1866-ban és 67-ben az egész község majdnem koldusbotra jutott. 1866-ban a fagy, 1867-ben jégverés tette tönkre az egész határt. E községről már a XIII. század közepén történik említés.

Magyar Katolikus Lexikon

Nagyhind, v. Nyitra vm. (Vel