Nagyráska

A község a Zempléni-sík délkeleti részén, a Laborc-folyó jobb partjának közelében, az 552-ös főút mentén fekszik, Nagykapostól 14 km-re nyugatra, Nagymihálytól 25 km-re délre. Határa sík, mintegy felerészben mezőgazdaságilag művelt terület, jelentős a rétek és legelők részaránya is. Nyugatról Málca, délnyugatról Abara, délkeletről Bés, keletről Iske, északról pedig Kisráska községekkel határos. Keleti és délkeleti határa 1920-ig Zemplén és Ung vármegyék határát alkotta.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Nagymihályi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Nagymihályi, 1949-1960 között a Nagykaposi, majd 1960-1996 között a Tőketerebesi járáshoz tartozott. 1996-ban ismét a Nagymihályi járáshoz csatolták. A községet 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Ung vármegye, Nagykaposi járás). Bővebben

Népesség

Nagyráska a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. 1910-ben 466, 1921-ben 377, 1938-ban pedig 415, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1991-2011 között lakosságszáma 6,7 %-al csökkent (358 főről 334-re). Magyar többségét napjainkig megőrizte, de 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 91,3 %-ról 73,1 %-ra csökkent, a szlovákoké pedig több mint kétszeresére (7,8 %-ról 18,6 %-ra) növekedett. Viszonylag magas a nemzetiségükről nem nyilatkozók aránya (7,5 %). 2011-ben a lakosság 43,7 %-a volt református, 32,3 %-a római katolikus, 8,1 %-a pedig görög katolikus vallású.

Történelem

Ráskát 1332-ben említik először Rascha néven, Árpád-kori birtokosai a Gut-Keled nemzetség tagjai voltak. Később Egyházasráska néven is szerepelt. A falu a Ráskay család ősi fészke. A Ráskay, majd a Butkay család közös eredetükre való tekintettel formált jogot birtoklására. Nagyráska külön 1478-ban szerepel először Naghraska néven. A 15. században várkastélya is volt, mely fontos szerepet játszott a huszita harcokban, mára nyoma sem maradt. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben magyar nevelési nyelvű óvoda működik. Református temploma 1801-1806 között épült klasszicista stílusban. Római katolikus templomát archaizáló stílusban építették 1969-ben. Határában rézkori temetőt tártak fel gazdag leletanyaggal.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kis Ráska, és Nagy Ráska. Két magyar falu Zemplén Vármegyében, földes Uraik több Uraságok, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Latorcza vize’ partyánál, Butykához nem meszsze, és annak filiáji, határbéli földgyeik jók, első osztálybéliek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Ráska, (Nagy), magyar-tót falu, Zemplén vmegyében, 198 g. kath., 48 evang., 143 ref., 12 zsidó lak., ref. szentegyházzal, 654 hold szántófölddel, vizimalommal. F. u. többen. Ut. p. Nagy-Mihály.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagyráska, Ung vármegye határán fekvő magyar kisközség. Van 99 háza és 469, nagyobbára ev. ref. vallású lakosa. Postája Málcza, távírója Deregnyő, vasúti állomása Bánócz. A Buttkay nemzetség ősi birtoka, melyre már 1220-ban királyi adományt kapott. Itt állott a család várkastélya is, melynek tartozékai Hegyi és Kisráska voltak. 1411-ben a Buttkay, Ráskay és Márki családok új adományt kapnak reá. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Nagyráska A község területe 2011 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 415.