Palást

A község a Korponai-erdő vulkáni eredetű erdős hegyvidékének és az Ipolymenti-hátság dombvidékének határánál, a Korpona- és a Litva-patak mentén fekszik, a 75-ös országos főút mentén, Ipolyságtól 11 km-re északra. Mellékút köti össze Ipolysággal, a Korpona völgyén keresztül Dömeházával (16 km), valamint Ipolyfödémesen (8 km) keresztül Ipolynagyfaluval (16 km). Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1949 között a Korponai járáshoz, 1949-1960 között pedig ismét az Ipolysági járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után 1960-ban a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. Bővebben

Népesség

Palást a szlovák-magyar nyelvhatáron található. 1910-ben 1717, 1921-ben 1759, 1938-ban pedig 1931, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a szlovákok aránya 1921-ben 16 %, 1930-ban 26,3 % volt. 1945 után magyar lakosságának 14 %-át kitelepítették. Magyar többségét napjainkig megőrizte (1961-ben 71,5 %, 2011-ben 64,5 %). 1991-2011 között népessége 9,2 %-al csökkent (1804 főről 1638-re), ugyanakkor a szlovák nemzetiségűek aránya 25,4 %-ról 33,9 %-ra nőtt. A roma etnikumhoz tartozik a lakosság 5,5 %-a. A lakosság túlnyomó többsége (95,7 %) római katolikus vallású.

Történelem

Már a bronzkorban is lakott település, a régió legrégibbjei közé tartozik. Egyike ama hetven községnek, melyeknek dézsmájáról Márton érsek az esztergomi káptalan javára lemondott. Az erről szóló oklevél Plast alakban írja nevét. 1230-ban királyi rendelet folytán a község dézsmáját a zólyomi uradalomhoz fizetik be. IV. Béla idején a helység a Csák-nemzetségből származó Máté fia István birtokába kerül. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák alapiskola és magyar egyházi alapiskola (Palásthy Pál MTEA) egyaránt működik, óvodája szintén kétnyelvű. A faluban számos kúria (Ivánka-, Zmeskall-, Nedeczky-kúriák) maradt fenn, a barokk Palásthy-kastély (1736) a magyar alapiskolának ad otthont. Néprajzi múzeuma az 1890-ben épült egykori katolikus népiskola épületében található. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

PALÁST. Plasovce. Magyar falu Hont Vármegyében, földes Ura Palásti Uraság, a’ kinek kastéllyával díszesíttetik, és több Urak; lakosai katolikusok, fekszik Szebeklébhez két mértföldnyire, határja jó, tulajdonságai külömbfélék, fája, réttye, legelője, ’s dohánnya is jó van, első osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Palást, magyar falu, Honth vmegyében, a Korpona völgyében, ut. p. Ipoly-Dághtól északra 2 mfd., 1044 kath., 96 evang. lak. Kath. paroch. templom. Rétje, erdeje, legelője igen sok, s azért sok juhot tenyészt. Bora becses. F. u. a Palásthy nemzetség s m t.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A nép hagyománya óriásokról is beszél, a kik valaha e tájon éltek. Ilyen óriásnak a lába nyomát látja Paláston egy táblaalakú szikla bemélyedésében s óriások lépéseinek nyomait Ipolyságon. (....) Palást nevezetes arról az ütközetről, melyben Ali budai basa Teuffel Erasmus mintegy 10.000 főnyi német seregét 1552-ben kemény küzdelemben tönkretette. Ősi fészke a Palásthy családnak, melynek tagjai közűl a századok folyamán sokan viseltek tisztségeket a megyében. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Palást, a Korpona patak mellett fekvő magyar kisközség, 271 házzal és 1579 túlnyomóan r. kath. vallású lakossal; vasúti és táviró-állomása Ipolyságon, postája helyben van. Körjegyzőségi székhely. A vármegye legrégibb helységei közé sorozható; mert már 1156-ban szerepel, a mikor Márton érsek a falu dézsmáját az esztergomi káptalannak ajándékozta; ebben az oklevélben Plast alakban szerepel. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Palást, v. Hont vm. (Plášt'ovce, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. drégelyi, 2000: a nagyszombati főegyhm. ipolysági esp. ker-ében. - 1156: Plast. 1332: már létezett. Tp-át 1281 e. Szt György tit-ra sztelték, a mait 1898: építették. A reformáció nem érintette, mert a földesúr Palásthy család r.k. maradt. - 1552. VIII. 10-11: a törökkel csatázó csapat a tp. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Paláston 1921-ben az idegen uralom első éveiben 83% magyart talált a csehszlovák statisztikai hivatal, ami az uralmi törekvéseknek megfelelően 1931-ig 73%-ra csökkent. Ez a szám a fölszabadulással együtt eltűnt s 1938-ban 88%-ra emelkedett föl. (....) Palást. Bars megye legrégibb települései közé tartozik. Egyike ama hetven községnek, melyeknek dézsmájáról Márton érsek az esztergomi káptalan javára lemondott. Bővebben

Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943

Palást plébániája szintén létezett a 14. században. Anyakönyvei 1709-től vannak. Templomának védőszentje Szent György. A hivek anyanyelve magyar. Van katolikus iskolája. Plébánosa: Bartal Ráfael.