Szered

Szered a Kisalföld északi részén, az Alsó-Vágmente kistájon, a Vág jobb partján, Semptével szemben, 128 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Galántától 12 km-re északra, Nagyszombattól 16 km-re délkeletre, Nyitrától 36 km-re nyugatra, Galgóctól 21 km-re délre, Vágsellyétől 21 km-re északnyugatra. Évszázadok óta fontos kereskedelmi központ, a Vág egyik fontos átkelőhelyénél. Bővebben

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Galántai járáshoz tartozó város. 1920-ig nagyközségként Pozsony vármegye Nagyszombati járásához (1870 előtt a Külső- /Galántai/ járáshoz) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Galántai járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Állam része volt (Pozsony megye, Nagyszombati járás). 1949-ben az újonnan létrehozott Szeredi járás székhelye lett. Bővebben

Népesség

Szeredet 2011-ben 16 235 fő lakta, melynek túlnyomó többsége (90,9 %) szlovák nemzetiségű volt, a magyar nemzetiségűek aránya mindössze 1,9 % (309 fő) volt. A 17. században még főként magyar lakosságú mezőváros a 18.-19. század során szlovák többségű lett. 1880-ban a népesség egytizedét, 1910-ben több mint egyharmadát, 1921-ben már csak 13,1 %-át alkották a magyar nemzetiségűek, 1930-ra pedig ez az arányszám 3,8 %-ra esett vissza (702 főről 209-re). Bővebben

Történelem

Határában rendkívül gazdag, lovassírokat is tartalmazó honfoglalás kori temetőt tártak fel. Szered a Vág gázlójánál, a folyó egykori szigetén a 10. században épült Sempte vára mellett, kereskedelmi központként alakult ki. A vár a folyó medrének megváltozása miatt később a Vág jobb partjára került át. A Mátyusföld legészakabbi részén létrejött települést 1313-ban említik először írásos források „Zereth” alakban. Bővebben

Mai jelentősége

A város változatos élelmiszeriparral (cukorgyár, pezsgőgyártás /Hubert/, hús-, édes- és malomipar) és építőiparral (Zipp, Kovor, Semmelrock) rendelkezik, valamint fontos logisztikai központ. Szlovák tannyelvű gimnáziuma (Vojtech Mihálik Gimnázium) és kereskedelmi akadémiája, több alapiskolája és óvodája van. Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma 1781-ben épült barokk-klasszicista stílusban. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZERED. Magyar, és elegyes lakosú Mezőváros Pozsony Várm. földes Ura Gr. Eszterházy Uraság, a’ kinek régi Várával nevezetesíttetik, lakosai katolikusok, másfélék, és zsidók is; sóháza, és ispotállya is van, fekszik Alsó Csöpönyhöz 1/4 orányira; kereskedése van szálfákkal, és sertésekkel is, szőleik Nyitra Vármegyében. Vág vizén túl vagynak; 4 országos vásárjaik népesek; határja 3 nyomásbéli, és jó termékenységű. ÚJVÁROSKA. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szered, nevezetes kereskedő magyar-tót mv., Poson vmegyében, a Vágh víze jobb partján, mellyen itt egy hosszu fahid viszen keresztül, Nyitra vgyébe; Posonhoz 6 1/2 mfd. Széles fő utczája több nemes épületekkel dicsekszik, mellyek közt emlitést érdemel a szép kath. paroch. templom, a Vágh partján a cs. kir. sóház, s átalellenben az urasági nagy kiterjedésű kastély, egy elég nagy kerttel. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Szered. Ez utóbbi nagyközség, mely 5.227 magyar, német és tót lakost számlál; nemcsak az országútak és a vaspálya, hanem a Vág is élénkítik, a mennyiben az ezen űzött tutajozás Szereden nagy faraktárakat létesített. A csinos helység kifejlett iparral, len- és kenderszövéssel, kosár- és szekérkasfonással, bőr-, barom-, gyapjú-, gabona-, bor- és gyümölcskereskedéssel bír; van többrendbeli pénzintézete, ipartársúlata és fő dohányraktára. Vásárai is élénkek.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Szered, nagyközség, 467 házzal és 5095, nagyobbára róm. kath. vallású tót lakossal, kik között a magyar nyelv örvendetesen terjed. Hajdan a semptei vár őrei lakták. Katona-utcza elnevezése is ebből az időből származik; akkor még ez az utcza külön község volt. Mai kastélya, melynek helyén az ősi semptei vár állott, még csak nem is sejteti hajdani rendeltetését. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Szered, v. Pozsony vm. (Sered', Szl.): 1. esperesség a v. esztergomi főegyhm-ben. Plébániái 1917: Alsószerdahely, Galánta, Hidaskürt, Magyardiószeg, Nagymácséd, Nagysúr, Nemeskajal, Nemeskosút, Taksonyfalva. - 2. plébánia. 1313: már létezett. Tp-át 1313 e. Ker. Szt János tiszt-ére sztelték, a mait 1780: építették. Lakói 1561 u. ev-ok lettek. Bővebben

Helységnévtár

Szered, RK. 2866 Esztergom, gk. 1 -, ág. 70 Nagy-Szombat, ref. 35 - , IZR. 1043. Csöpöny (Alsó-) (Csöppöny), rk. 305 Szered, ág. - Nagy-Szombat, izr. 59 Szered. Csöpöny (Felső-) (Csöppöny), rk. 236 Nagy-Súr, ág. 4 Nagy-Szombat, izr. 5 Szered. Csöpöny (Közép-) (Csöppöny), rk. 300 Szered, izr. 4 Szered.