Szímő

A község a Kisalföldön, az Alsó-Vágmente kistájon, a Vág bal partján fekszik, Gútától 12 km-re északra, Érsekújvártól 15 km-re nyugatra. Mellékutak kötik össze Kamocsán (5,5 km) keresztül Gútával, valamint Gúgpusztán és Andódon (10 km) keresztül Érsekújvárral. Határa hosszan elnyúlik északkelet-délnyugati irányban és a Vág túloldalára is átterjed. Északnyugatról Negyed, északról Tótmegyer, északkeletről Érsekújvár, délkeletről Andód, délről pedig Ifjúságfalva, Gúta (Vágszög) és Kamocsa határolja. Északi és keleti határa egyben Komárom és Nyitra megyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig nagyközségként Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után a Komáromi járáshoz tartozott, majd 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. Ekkor csatolták az újonnan létrehozott Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegyéhez és egyben az Érsekújvári járáshoz. 1945-ben visszakerült Csehszlovákiához és a Komáromi járáshoz, majd az 1949-es közigazgatási reform újra az Érsekújvári járáshoz csatolta. Területe (26,34 km²) az elmúlt évszázadban nem változott.

Népesség

A községnek 1910-ben 2818, 1921-ben 2794, 1939-ben pedig 3103, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. A második világháború után lakosságának mintegy egyötödét kitelepítették és magyarországi szlovákokat telepítettek be. 1939-1991 között népességének több mint egyötödét elveszítettem az 1991-2011 közötti időszakban a népességszám stagnálása jellemző. Bővebben

Történelem

Szímő eredetileg a későbbi Gugpuszta helyén feküdt, majd a 13. században már a mai helyén létezett. Hajdan Nyitra vármegyéhez tartozott, IV. Béla a fehérvári johannita keresztes vitézeknek adományozta, a tatárjárásban viszont valószínűleg elpusztult, és az esztergomi érseké lett, majd a nyitrai püspök tulajdonát képezte, miután a Lipolnokiak neki adományozták a 13. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar és szlovák alapiskola, könyvtár és galéria működik. Szímő mezőgazdasági jellegű község, szövetkezete ma is működik (sertés- és szarvasmarhatenyésztés, gyümölcstermesztés). Szent Mártonnak szentelt római katolikus temploma 1728-ban épült. Jedlik Ányos szobrát 1993-ban állították, 1995-ben pedig emlékszobát rendeztek be tiszteletére a régi iskola épületében.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szimő, magyar falu, Komárom vmegyében, a Vágh bal partján, Guttához északra 1 órányira. Határa 4685 hold, ide számitva az 1693-ban Széchenyi György primás által adományozott Felső-Gughi pusztát is, mellyet Kolonics érsek is megerősittetett 1696. I. Leopold által. A szimői határban van szántó 1040 h., kaszálló, mellynek 2/3da nádas, s a Vágh, Nyitra és Duna kiöntései miatt ritkán használható 1700 h., legelő 400 h., erdő legtöbb füzes, 1/4 gyümölcsös 145 h., összesen 3208 hold. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Szimő Komárommegye éjszaki határán, a Vág mellett fekszik; káposztája messze földön híres.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Szimő, vágmenti magyar nagyközség, már 1113-ban Kálmán király oklevelében említve van Zemej néven. 1249-ben villa Zemay. Egészen Nyitra vármegye határán fekszik és hajdan oda is tartozott, mert 1291-ben, mikor Lipolnoki Mikus és Dénes ezt a Scemey nevű birtokukat a nyitrai püspöknek adományozzák, ez oklevél Nyitra vármegyéhez tartozó falunak mondja. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Szimő, v. Komárom vm. (Zemné, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. érsekújvári esp. ker-ében. - 1719: alapították. Tp-át Szt Márton tiszt-ére sztelték. - Filiája 1917: Kamocsa. - Lakói 1940: 2805 r.k., 1 g.kel., 8 ev., 3 ref., 23 izr., össz. 2840; 1991: 1837 m. (81,90%), össz. 2243; 2001: 1645 m. (74,74%), össz. 2201. ** Némethy 1894. - Schem. Strig. 1917:87.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Szimő nk. érsekújvári járás. 1113-ból találunk feljegyzést. Eredetileg a Gug pusztáról telepedett át a lakosság a mai Szimő területére. Gug puszta 1245-ben az esztergomi hercegprímás birtoka. A községnek 1561ben már temploma volt. Területe: 4.579. Lakosság: 3.103. Ebből magyar: 3.096, szlovák: 6. Magy. beszél: 3.103, Vallás szerint: rk.: 3.065, ref. Bővebben