Alsószemeréd

A község az Ipolymenti-hátság dombvidékén, az Alsó-Egeres-patak mentén fekszik, Ipolyságtól 12 km-re északnyugatra, Lévától 27 km-re délkeletre. Területén áthalad a 75-ös országos főút Érsekújvár-Losonc közti szakasza, az erről leágazó 1 km-es bekötőúton közelíthető meg. Nyugatról Deménd, délnyugatról Százd, délről Ipolyvisk, keletről Gyerk és Kistompa, északról pedig Felsőszemeréd községekkel határos. Északi határának egy részét a 75-ös főút vonala alkotja. Határának nagy része mezőgazdaságilag művelt terület, mintegy egyötödét erdő borítja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1949 között a Korponai járáshoz, 1949-1960 között pedig ismét az Ipolysági járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után 1960-ban a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Ipolysági járás). Mai területe (11,86 km²) 1949 után alakult ki, amikor Pusztafalut és vele határának északkeleti részét Felsőszemerédhez tartozták (159 hektár, a községterület 11,8 %-a).

Népesség

1910-ben 509, 1921-ben 611, 1938-ban pedig 632, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a szlovákok aránya 1921-ben 13,4 %, 1930-ban 22,6 % volt. Magyar többségét 1945 után is megőrizte (1961-ben 80,5 %). 1938-1991 között népessége több mint egynegyedével csökkent (26,9 %), 1991-2011 között azonban már 17,3 %-os népességgyarapodás (462 főről 542-re) figyelhető meg. Bővebben

Történelem

Korai település, már a kőkorszakban is lakott volt. A mai települést először 1353-ban Zemered alakban említik. 1403-ban Alsouzemered, 1511-ben Zemered Inferior néven kerül be az okiratokba. A 13. század végén az ipolyviski vár tartozékaként a Cseszneky, majd a Szemerédy család tulajdona volt. A község a 18. századig közvetlenül Felsőszemeréd mellett, a lévai országút mentén települt, ami a kuruc szabadságharc alatt a szembenálló felek hadait minduntalan arra csábította, hogy a községet kifosszák. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben magyar alapiskola és óvoda működik. Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma 1884-ben épült. A 18. század elején épült egykori Koháry-kastélyban 1883-1948 között az irgalmasrendi nővérek kolostora működött.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Alsó, Felső Szemeréd. Két Magyar falu Hont Várm. Alsónak földes Ura Gr. Koháry Uraság, amannak pedig több Urak; Felső az Alsónak filiája; lakosaik katolikusok, fekszenek Honthoz 2 mértföldnyire, a’ Selmetzi víz mellett; határbéli földgyeik jól termők, külömbféle vagyonnyaikat jó áron eladhattyák.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szemeréd (Alsó), Szemerovcze, magyar falu, Honth vmegyében, Ipolysághoz nyugotra 4 mfd. 354 kath. lak. Kath. paroch. templom. Szép urasági kastély, és kert. Gazdag határja bővelkedik gabonával, borral, gyümölcscsel, fával; gr. Forgách birta, de mostanában megvette tőle gr. Eszterházy Józsefnő.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Alsószemeréd, magyar kisközség, 78 házzal és 571 róm. kath. lakossal; vasúti állomása és távirója Tompa, postája Felsőszemeréd. A község első okleveles említését, Felsőszemeréddel együtt, IV. Béla királynak évszám nélkül Selmeczbányán kelt parancsában találjuk, a mikor a király az erről a községről nevezett Szemerédi Mihályt a sági préposttal megidéztette. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Alsószemeréd, Unter-Semered, v. Hont vm. (Dolné Semerovce, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. báti esp. ker-ében. - 1260: Zemered. Első tp-át 1500 e. ismeretlen tit. sztelték. Lakói 1550 k. prot-ok lettek. 1787: alapították újra. Mai Ker. Szt János tp-át 1884: építették. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1940: m., szl. - Filiája 1917: Felsőszemeréd [1991: össz. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Alsószemeréd. A tatárjárás köriili időkben már fennáll a község. Ezt IV. Bélának egy Selmecbányán kibocsátott királyi parancsa igazolja, mely azonban nem visel évszámot. 1317-ben mint Possessio Zemèred szerepel és a Kasics-nemzetségbeli Kónya Miklós felesége birtokában találjuk. A község a XVIII. századig közvetlenül Felsőszemeréd mellett a lévai országút mentén települt, ami a kuruc szabad ságharc alatt a szembenálló felek hadait minduntalan arra csábította, hogy a községet kifosszák. Bővebben

Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943

Alsószemeréd plébániáját 1787-ben szervezték, de anyakönyvei már 1703-tól vannak. Templomának védőszentje Keresztelő Szent János. A hívek anyanyelve magyar. Iskolája katolikus. Kegyura a vallásalap. Helyettes plébánosa: Mikletics Antal. Idetartozik Felsőszemeréd (kai. iskolával és templommal).