Gimes

Gímes a Tribecs-hegység (Razgyel-hegycsoport) délkeleti lábánál, a Zoboralján, a Gímes-patak völgyében fekszik, Nyitrától 14 km-re északkeletre, Aranyosmaróttól 14 km-re nyugatra, a Lipótvár-Garamkovácsi vasútvonal mentén (megállóhely, személyforgalom 2003 óta nincs). Területét érinti a Nyitrát Garamszentbenedekkel összekötő 65-ös főút, mellékutak kötik össze Kolonnal (3,5 km) és Néverrel (4,5 km), mezőgazdasági út Barslédeccel (3,5 km). Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. A 19. század derekáig mezőváros volt. 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1923-1960 között az Aranyosmaróti járáshoz, 1960-tól újra a Nyitrai járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Nyitra megye, Aranyosmaróti járás). Területe (27,18 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

A község a szlovák-magyar nyelvhatáron, a zoboraljai magyar nyelvsziget északi szélén helyezkedik el. A 20. század elején még túlnyomó többségében magyarok lakta község 1991-re szlovák többségűvé vált, az asszimiláció eredményeként 2011-re a magyar nemzetiségűek aránya már alig haladta meg az összlakosság egynegyedét. 1910-ben 1134, 1921-ben 1209, 1939-ben pedig 1437, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa, a szlovákok 1910-ben a lakossága egytizedét, 1921-ben egyötödét alkották. Bővebben

Történelem

Már korán lakott település volt, az első okiratos említését, Gimesként, a zobori bencés apátság oklevelében leljük, 1113-ban. 1226-ban II. András a Hont-Pázmány nembeli Ivánkának adta birtokul. Fia András koronaőr, főtárnokmester, a Forgách család őse a 13. század derekán várat építtetett itt a Nyitra–Bars kereskedelmi útvonal felügyeletére. 1273-ban András és fiai II. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű, régebben szőlőtermesztéséről is híres községben ma különösen jelentős ágazat az idegenforgalom (mesterséges tó a Gímesi-patakon, Remitás-üdülőhely és táborozóhely). Itt működik a Zoboralja egyik legfontosabb magyar alapiskolája (a szlovák iskolával egy intézményt alkotva), de óvodájában már megszűnt a magyar oktatás. Szent Keresztnek szentelt római katolikus temploma 1720-ban épült, a Szűz Mária-kápolna 17. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

GIMES. vagy Gymes. Mező Város Nyitra Vármegyében, földes Ura G. Forgách Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához más fél mértföldnyire, és az Uraságnak, (mellyet IVdik Béla Királynak idejétől fogva bírnak) jeles kastéllyával ’s kertyével díszesíttetik. Határja jó termékenységű, fája, legelője makkja van, szőlöhegye néhol soványas, vagyonnyai külömbfélek, és meglehetősek, piatza Nyitrán, más fél órányira, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Ghimes, (Ghymes), magyar mv., Nyitra vgyében, Bars vmegye szélén, Nyitrától 2 órányira egy kies vidéken. Lakja 1034 kath., 8 zsidó. Urasági csinos kastély és kert; termékeny határ, sok erdő, bortermesztés, gesztenye s más gyümölcs bőven. – Egy órányi távolságra nyugot felé láthatni a régi Ghymes várát, a gr. Forgácsok törzsök lakhelyét fejérleni, melly az egész megyében egyedül maradt meg a hajdani várak közül lakható állapotban. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A Bliszka hegy keleti lejtőjén, a Tribecs déli végcsúcsán a ghymesi vár áll. E várat Ivánka András alapítá, ki IV. Béla életét mentette meg a mohi csatában, s jutalmúl Ghym földet kapta. Ez az Ivánka őse a Forgách grófi családnak, mely máig bírja e várat és uradalmat. Husziták, törökök, fölkelők gyakran ostromolták, sőt el is pusztíták, de mindig újra fölépűlt s a közelebbi időkig lakható állapotban volt. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Ghymes, magyar község a ghymesi várhegy alatt, Barsvármegye határán. Lakosainak száma 1081, kik közül 894 magyar, 187 tót. Vallásuk r. kath. és kevés izraelita. Postája van, táviró- és vasúti állomása Nyitra. A XII. század elején királyi birtok volt. Kath. temploma 1720-ban épült. 1877-ben az izraeliták is építtettek itt imaházat. A községben van gróf Forgách Károly barokk-modoru földszintes kastélya, melyet gróf Forgách Pál püspök 1722-ben építtetett. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Ghymes, v. Nyitra vm. (Jelenec, Szl.): vár. - A Hontpázmány nemzetség építtette a tatárdúlás (1241-42) után. 1270 k. a csehek sikertelenül ostromolták. 1275: Divénykőként említik. Csák Máté szerezte meg, majd kir. vár. Később az építtető utódai, a Forgách család birtokolta. 1663: Nyitra elestével végvárrá lépett elő, de nem ostromolták. A háromszög alaprajzú hegyi várból jelentős romok állnak. Bá.B. Fügedi 1977:55, 136. - Vártúrák III:194.

G ghymesi és gácsi gróf Forgách Miklós H Hevessy Sári J Jókai Mária S Simek Viktor - Stoffa (Fazekas) Veronika T Telekiné Nagy Ilona