Guszona

A község az Osgyáni-dombság nyugati részén, az Ajnácskői-hegység (Nagy-Bucsony, 514 m) északi lábánál, a Lyukva-patak völgyében fekszik, Rimaszombattól 14 km-re nyugatra, Losonctól 19 km-re keletre. Mellékút köti össze Dúsán (12 km) keresztül Rimaszombattal, valamint Nagydaróccal (3 km). Határa dombos, részben mezőgazdaságilag művelt terület, melynek mintegy felét erdő borítja. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1951-ig a Feledi járáshoz, 1951-1960 között a Füleki járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). Bővebben

Népesség

1910-ben 864, 1921-ben 829, 1938-ban pedig 881, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1930-ban 12,5 % volt. A község a 20. század második felében nagymértékű népességvesztésen ment keresztül (1938-1991 között lakosságszáma 43,8 %-al csökkent). Bár lakosságának túlnyomó többsége (70,5 %) ma is magyar nemzetiségű, a szlovákok aránya 1991-2011 között 16 %-ról 24,2 %-ra nőtt. Bővebben

Történelem

Szűz Mária Látogatása tiszteletére szentelt templomát és plébániáját 1322-ben említik először, viszont a település területén egy 12-13. századból származó kardot is találtak. A falu ekkor „Guibna” alakban szerepel. Ez a régi templom később egy tűzvészben elpusztult. 1341-ben „Guzna”, 1435-ben „Guzona” alakban említik. A község története során különböző nemesi családok birtoka, kivéve az 1427 és 1431 közötti időszakot, amikor királyi birtok volt. Bővebben

Mai jelentősége

A település 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával és magyar nevelési nyelvű óvodával rendelkezik. Határában bazaltkitermelés folyik. A Rózsafüzéres Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1787-ben, a klasszicista stílusú Fodor-kúria a 19. század elején épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

GUSZONA. Magyar falu Gömör Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Rimaszombathoz egy mértföldnyire, határja magos hegyeken fekszik, és nehezen miveltetik, gabonát mind azon által jót terem, legelője elég, piatzozásai közel, fája szűken, gyümöltsös, és konyha kertyei, ’s káposztás földgyei jók, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Guszona, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Fülekhez éjszakra 1 1/2 órányira: 600 kath. lak., paroch. templommal. Határa hegyes, völgyes, de azért meglehetős; gyümölcse sok. F. u. többen. Ut. p. Rimaszombat.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Guszona, Nógrád vármegye közelében fekvő magyar kisközség, 167 házzal és 889 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Fülek vár tartozéka volt s nevét Gwsona alakban írták. 1427 előtt Jolsvay György a földesura. 1427-től 31-ig a királyné birtoka, 1454-ben már a Perényieké. Későbbi birtokosai a Kubinyi, Szakall, Fejérváry, Alitisz, Körtvélyessy, Koháry, Madarassy, Vajda és Fáy családok, most pedig Fejérváry Géza alezredesnek, Coburg Fülöp herczegnek, Vajda Ferdinándnak, Fáy Antalnak és Szakall Barnabásnak van itt nagyobb birtoka. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Guszona, Guzsona, v. Gömör-Kishont vm. (Husiná, Szl.): plébánia a v. esztergomi, majd rozsnyói egyhm. füleki, 1998: kishonti esp. ker-ében. - 1332: vsz. Guibna, 1341: Kozona, Guzna. 1332: vsz., 1397: bizonyosan pléb. Tp-át 1332 e. ismeretlen tit. sztelték. - 1427: Ráthold György ~n 28 egész jobbágyporta ura. Nem sokkal később Zsigmond kir. második feleségének, Cillei Borbálának adta részben zálog-, részben örökjogon. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Guszona. Régente Fülek várához tartozott a község. 1427-ben akkori tulajdonosától, Jolsvai Györgytől Zs