Jászó

Jászó a középső Bódva-völgyben, a Bódva-patak bal partján, a Jászói-patak, a Tapolca-patak (Teplica) és az Olsva-patak (Olšava) torkolatánál, a Jászói-szikla (más néven Szépleány-hegy, Jasovská skala, 339 m) keleti és a Hársas-hegy (Lipovec, 364 m) déli lábánál, 260 méteres (határa 234-1129 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Szepsitől 9 km-re északra, Kassától 30 km-re nyugatra, Mecenzéftől pedig 7 km-re délkeletre. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig Jászó és Jászóváralja kisközségként Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához (korábbi nevén Szepsi járás) tartoztak. Jászó 1871-ig, a cím eltörléséig mezőváros volt. A csehszlovák közigazgatásban Jászó 1960-ig a Szepsi járáshoz, majd annak megszüntetése után a Kassa-vidéki járáshoz tartozott, 1950-ben Jászóváralját Jászóhoz csatolták. Bővebben

Népesség

Jászó a szlovák magyar nyelvhatáron fekvő, a 20. század második feléig túlnyomórészt magyar lakosságú, mára szlovák többségűvé vált település. 2011-ben 3351 lakosa volt (a járás 6. legnépesebb településeként), melynek 71,7 %-a vallotta magát szlovák, 7,1 %-a magyar nemzetiségűnek (11,3 %-a magyar anyanyelvűnek), 14,9 %-a pedig nem nyilatkozott nemzetiségi hovatartozásáról. Bővebben

Történelem

Jászó neve vitatott eredetű, egyaránt visszavezetik a szláv „jása” (tisztás) és a magyar „jó aszó” (völgy, kiszáradt folyómeder) szavakra. A település a 12. század második felében alapított premontrei apátság körül alakult ki, mely egyben a környező hegyvidék kolonizációjának is a kiindulópontja volt a 12-13. században. A 13. század első felében II. Bővebben

Mai jelentősége

Jászó kedvelt üdülő- és kirándulóhely, kempingje nyári művelődési táborok gyakori színhelye. A község egykori arany-, ezüst- és vasércbányászata mára megszűnt (az utolsó vasércbánya Lúciabányán 1969-ig működött), a közelmúltban téglagyárát is megszüntették, ma fő iparága a fafeldolgozás (fűrésztelep Ferenctelepen). A községben szlovák tannyelvű alapiskola és két óvoda található. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

JÁSZÓ. Jasovia. Jósz. Régi Vár, és magyar mező Város Abaúj Várm. Hajdani erősségét, melly Várhegynek neveztetett, IVdik Béla Király építtette, hogy e’ vidéki lakosoknak a’ Tatárok ellen menedék helyék lenne: de el sem készűlhetett; midőn a’ már Jászói Prépostságnak épűleteivel egyetemben fel dúllattatott, ’s el égettetett, a’ mint Zsigmond Királynak 1255dikben költt Királyi Levelélől, ’s 1436dikban meg erőssített adománnyaiból, nyilván ki tetszik. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Jászó, (Jósz), magyar mv. Abauj vmegyében, Kassához nyugotra 5 órányira, a szomolnoki országutban, egy kies völgyben, a Bodva vize mellett. Lakja 1592 kath. Hajdan bányaváros volt, mint czimeréből (két keresztben álló kalapács) láthatni: most a praemonstrati szerzet gazdag prépostsága s hiteles levéltára ékesiti. A prépostsági két tornyos szentegyház, mind épitési módjára, mind ékességére nézve egy a legjelesbek közül. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A kassa-tornai vasútból itt egy szárnyvnal ágazik ki, mely a Bódva felső völgyén Alsó-Meczenzéfig fut föl. Ez erdős bérczektől szegélyezett szép völgyben, mely az abaúji vas- és faiparnak fő fészke, igen nevezetes, még az Árpádok korában keletkezett mezőváros Jászó, melynek híres prémontréi prépostságát még a XII. században alapították. A tatárok földúlták, de IV. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Ha Kassáról Nagy-Idán és Szepsin át vasuton Jászó felé utazunk, gyönyörü tájkép terül el előttünk. Jászónak sugár tornya már messziről figyelmezteti az utast, hogy Cserehát gyöngyéhez közeledik. Jászó városát alig lakja 1400 lélek, kik néhány zsidó családot leszámitva, mind katholikusok és a rozsnyói egyházmegye főhatósága alá tartozó premontrei plébános lelkipásztorsága alatt állanak. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Jászó, v. Abaúj-Torna vm. (Jasov, Szl.): 1. →jászóvári premontrei prépostság. - 2. esperesség a v. rozsnyói egyhm-ben. Plébániái 1910: Debrőd, Felsőmecenzéf, Jászómindszent, Rudnok, Stosz. - 3. plébánia. 1243: Jazow. Tp-át 1243 e. Szt Mihály tit-ra sztelték. Kegyura 1880: a jászói prép. Anyanyelve 1880: m.; 1910: m.; 1940: m., szl., ném. A tp. és a prépság képeit 1762-64: →Kracker J. Bővebben

Helységnévtár

Jászó [Papolca p.], RK. 1365 Rozsnyó, gk. 18 Szepsi, ág. 2 - m izr. 111 Szepsi. Váralja (Jászó-), rk. 295 Jászó, gk. 3 Szeszta, ág. 1 - , ref. 2 - .

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Barkánál elhagyva a Csermosnva völgyét, északkelet felé átkelve a hegyeken. Jászóváraljánál a Bodva völgyébe lépünk, hol azután a nyelvterület határai a folyó észak-déli irányú völgyében Jászó. Debröd és Szepsi jelöli ki. Jászóváralja minden adat szerint magyar. Igaz ugyan, hogy 1800-ban mindössze 75% jelzi a magyarság arányát, de a későbbi adatok szerint ez nagyban fölfokozódik és a kisebbségbe jutás két népszámlálási évében 95%-ban, illetve 83%-ban megerősödésének határozottságáról ad tanúságot. Bővebben