Magyarszőgyén

A Garammenti-hátság 250 méter körüli magasságú erdős dombsorának keleti lábánál fekszik, Párkánytól 25 km-re északnyugatra, Nagysallótól 23 km-re délre, a Szőgyéni-patak mentén. Teljesen egybeépült a tőle északra fekvő Németszőgyénnel.

Közigazgatás

1944. január 1.-ig önálló kisközség, azóta Szőgyén két településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott, 1905-ben a korábban hozzá tartozó Aradpusztát Kisújfaluhoz csatolták. Csehszlovákiához csatolása után a Párkányi járáshoz tartozott, majd 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Esztergom vármegye, Párkányi járás). Kataszteri területe 32,60 km², a község területének 61 %-át alkotja. Magyarszőgyén katasztere 1939-hez (33,22 km²) képest 62 hektárral csökkent Sárkányfalva és Kisújfalu javára (2005-ben Révát Kisújfaluhoz csatolták).

Népesség

1910-ben 1988, 1939-ben pedig 2224, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 2011-ben 1306-an éltek itt, a község összlakosságának 50,7 %-a.

Történelem

Szőgyén falut 1156-ban "Scoudou" alakban említik először. 1291-ben "villa Sceuden", 1312-ben "Soudou", illetve "Zowdow" alakban szerepel. Az esztergomi érsekség faluja volt, majd a 13. században részben a Gyulazomboroké. 1295-ben a Hont-Pázmány nemzetségé, 1351-ben a Széchy családé, a 16. Bővebben

Mai jelentősége

Itt található a szőgyéni községi hivatal, az alapiskola és az óvoda is. A két Szőgyén határa épp az 1799-ben épült Nagyboldogasszony római katolikus templomon halad keresztül, Magyarszőgyén 13. századi, román stílusú kéttornyos temploma 1945-ben elpusztult.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZÖLGYÉN. Magyar, és Német Szölgyén. Két népes helység Esztergom Várm. földes Urok az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszenek egymás mellett, Ölved, Bart, Gyiva, és Sárkányhoz közel, ’s nagy és jeles Szentegyháza által díszesíttetik. Mostani Plebánusa T. T. Jordánszky Elek Úr, H. Batthyáni ő Eminentziájának vólt igen érdemes Archiváriusa, a’ ki míg kebelekben marad, szerentséltetnek általa a’ Szölgyéniek. Határjok jó, legelőjök elég, szőlejik meglehetősek, piatzok a’ Bánya Városokban, és másutt is.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Magyar-Szölgyén, magyar falu, Esztergom, most Komárom vmegyében, igen kies vidéken, Esztergomhoz 2 mfd., Bart, Gyiva, Sárkány, Köbölkut faluk, Arad puszta, Kürt, Für és Német-Szölgyén helységek határai közt. Lakja 1680 r. kath., két templommal, mellyeknek egyike a két Szölgyén közt dombon fekszik s anyaegyház. Földje dombon fekszik s anyaegyház. Földje dombos és termékeny fekete agyag. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Magyarszőgyén, magyar kisközség, a párkányi járásban. Van benne 429 ház, 1932 lakossal, a kik kevés kivétellel róm. kath. vallásúak. Határa 6358 kat. hold. A vármegye legrégibb községeinek egyike. Midőn Martyrius érsek 1156-ban az esztergomi székesegyházban az általa alapított oltár fenntartására 70 falu tizedét adományozta az esztergomi káptalannak, az esztergomi kerületben levők sorában Szőgyént, mint alsóbb rangút említi. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Magyarszögyén. Ösi település, már a honfoglalás után lakott hely. Első okleveles említése 1156-ban történik, amikor Martyrius érsek ama 70 falu sorában említi, amely falvak tizedét az esztergomi székesegyházban általa alapított oltár fenntartására adományozza. Ez időben nevét Ungarice ville Sceuden alakban írják. A tatárjárás idején megsemmisült, de IV. Bővebben