Muzsla

Muzsla a Kisalföldön, a Duna bal partjának közelében, az Esztergomi Duna-völgy és a Garammenti-hátság (Bélai-dombok, Búcsi-teraszok) kistájak határán, Párkánytól 10 km-re nyugatra, Komáromtól 40 km-re keletre fekszik, a Muzslai-patak mellett. Határa délen a Dunáig terjed, északon benyúlik a Bélai-dombok közé, nyugaton a Csenkei-erdő legnagyobb része is Muzslához tartozik. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig nagyközségként Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott (1909-ig járásszékhelyként), Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Párkányi járáshoz, annak megszüntetése után pedig az Érsekújvári járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Esztergom vármegye, Párkányi járás). Területe az elmúlt évszázad során több alkalommal kisebb mértékben változott (1921: 51,15 km², 1939: 52,11 km², 2001: 51,96 km²).

Népesség

1910-ben 2942, 1921-ben 3088, 1939-ben pedig 3097, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. Magyar lakosainak egy részét a második világháború után áttelepítették Magyarországra, helyükre magyarországi és a belső telepítések keretében szlovákiai szlovák családok települtek. 1939-1991 között népességének egyharmadát elveszítette (3097-ről 2070-rer csökkent), az 1991-2011 közötti időszakra (elsősorban a kilencvenes években) további 7,1 %-os csökkenés jellemző, ezzel párhuzamosan a szlovák nemzetiségűek aránya 12,9 %-ról 19,8 %-ra nőtt, a lakosság csaknem háromnegyede (74,2 %) ma is magyar nemzetiségű és római katolikus (79,9 %) vallású. Bővebben

Történelem

Területén már az újkőkorban is éltek emberek. A vonaldíszes kerámiák népének, valamint a zselizi kultúra tárgyi emlékei kerültek itt elő. A község környékén két kisebb méretű ideiglenes római katonai tábor nyomait fedezték fel. 1156-ban Mosula néven említik először, neve a szláv "Mužilo" személynévből származhat. A Csenke major területén, a Duna partján egykor földvár állt, amelynek nyomai 1720 körül még jól látszottak. Bővebben

Mai jelentősége

A szőlőtermesztéséről ismert községeben magyar tanítási nyelvű alapiskola (Endrődy János Alapiskola) és óvoda működik. Szűz Mária születésének szentelt római katolikus temploma 1817-ben épült klasszicista stílusban. A közeli Csenkei-erdő és Csenkei-erdősztyepp melegkedvelő sztyeppi növényzetét 1951-ben, ill. 1965-ben természetvédelmi területté nyilvánították. Határában számos régészeti lelőhely található.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Muzsla. Magyar falu Esztergom Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik a’ Dunához közel, földgye jó, legelője elég, fája mind a’ két féle van, szőleje számos, el adásra jó módgya a’ Dunán, és Esztergomban, réttyét, és legelőének egy részét néha a’ Duna meg őnti.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Muzsla, magyar falu, Esztergom, az uj r. sz. Komárom vgyében, Esztergomhoz nyugotra 1 órányira, 2000 kath. lak., paroch. templommal, gyógyszertárral, tisztiházzal. Róna határa első osztálybeli, s a lakosok birnak 1919 hold első, 958 3/4 hold második osztálybeli szántóföldet, 371 h. rétet, 1401 2/3 kapa szőlőt; van igen jó legelője és erdeje is. Birja az esztergomi érsek.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Muzsla, dunamenti magyar nagyközség, a párkányi járásban. Házainak száma 580, lakosságáé 3200, a kik csekély kivétellel róm. kath. vallásúak. Határa 8888 kat. hold. Első ízben 1156-ban szerepel, mely évben Martyrius (Mártély) esztergomi érsek e helység tizedét átengedi az esztergomi káptalannak. A XIII. század közepén bizonyos Jakab és Zup voltak itt birtokosok, a kik 4 ekényi földjüket 1255-ben István esztergomi kereskedőnek adták el. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Muzsla, v. Esztergom vm. (Mužla, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. párkányi esp. ker-ében. - 1332: már létezett. Tp-át Kisboldogasszony tit-ra sztelték, a mait 1730 k. építették. Anyakönyvei 1711-től. Kegyura 1880: az esztergomi érs. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., szl. - Filiája 1917: Béla. - Lakói 1940: 2965 r.k., 1 g.k., 9 ev., 30 ref., 20 izr., 1 egyéb vall., össz. 3026; 1991: össz. 2070, m. 1755 (84,78%); 2001: össz. 1937, m. 1640 (84,67%). ** Némethy 1894:167. - Schem. Strig. 1917:13.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Muzsla. Létezésének írott nyomát elsőnek 1156-ban találjuk, mely esztendőben Martyrius esztergomi érsek a muzslai tizedet az esztergomi káptalannak adományozza. 1250 körül Jakab és Zup a birtokosa. 1257-ben Zup a maga földjét eladja Benedek esztergomi érseknek. A Hunt—Pázmán nembeliek az érseki uradalmat többször kifosztották. Hogy az érsekség uradalmát képezi a község, annak írott bizonyítékai maradtak fenn az 1532, 1550, 1593, 1647, 1696 évekből. Bővebben