SK
NZ
.....

Szőgyén

Község

3558 100% magyar 1910
1660 69% magyar 2021
Hivatalos kisebbségi nyelvek:
magyar
Hivatalos magyar megjelölés:
Szőgyén
Hivatalos szlovák megnevezés:
Svodín
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Esztergom vármegye
Párkányi járás
kisközség
1938-45 közötti vármegye, járás:
Esztergom vármegye
Párkányi járás
Természeti tájbeosztás:
Kisalföld > Nyitra-Barsi-halomvidék, Garammenti-hátság
Más földrajzi nevek:
Alma-hegy, Alma-völgy, (Farkaspuszta), Felső-erdő, Hidegvölgy, Ivánhalma, Kányahegy, Kerek bukrok, (Kollerpuszta), Középső dűlő, Magyarszőgyén, Nagyláz-erdő, Németszőgyén, Pacsirták, Rendeskút, Seres,
Koordináták:
47.91085434, 18.49894714
Terület:
53,48 km2
Rang:
község
Népesség:
2522
Tszf. magasság:
193 m
Körzethívószám:
+421 (0) 36
Irányítószám:
94354
Település kód:
503568
Szervezeti azonosító:
309281

A község a Garammenti-hátság 250 méter körüli magasságú erdős dombsorának keleti lábánál fekszik, Párkánytól 25 km-re északnyugatra, Nagysallótól 23 km-re délre, a Szőgyéni-patak mentén. Az 588-as út köti össze Köbölkúton (8 km) keresztül Dunamoccsal (22 km), valamint Farnadon (12 km) keresztül Nagysallóval, mellékút vezet Szőgyénből Kéménd (15 km) felé is. Németszőgyén és Magyarszőgyén teljesen egybeépültek már a 19. században. Nyugatról Kürt, északnyugatról Fűr és Csúz, északról Nagyölved, keletről Bart, délkeletről Sárkányfalva, délről pedig Kisújfalu és Köbölkút községekkel határos. Nyugati határa egyben Esztergom és Komárom megyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

1944. január 1-jén alakult meg a magyar közigazgatásban mint nagyközség, Magyarszőgyén és Németszőgyén kisközségek egyesítésével. A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. Elődközségei 1920-ig kisközségként Esztergom vármegye Párkányi járásához tartoztak, Csehszlovákiához csatolásuk után pedig a Párkányi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták őket Magyarországhoz (Esztergom vármegye, Párkányi járás). Az egyesült Szőgyén község Csehszlovákiához történő visszacsatolása után 1945-1960 között a Párkányi járáshoz, majd annak megszüntetése után az Érsekújvári járáshoz tartozott. A község két kataszteri területre oszlik: Magyarszőgyén (32,60 km²) és Németszőgyén (20,88 km²). Németszőgyén területe az elmúlt száz évben nem változott, Magyarszőgyén katasztere 1939-hez képest 62 hektárral csökkent Sárkányfalva és Kisújfalu javára (2005-ben Révát Kisújfaluhoz csatolták).

Népesség

Elődközségeinek 1910-ben 3564, 1921-ben 3768, 1939-ben pedig 4003, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosuk volt. Németszőgyén középkorban, majd a 18. század elején betelepített német lakossága a 19. századra teljesen elmagyarosodott. Népes zsidó közösségét (1921-ben 120 fő) 1944-ben koncentrációs táborba hurcolták. Magyar lakosságának egy részét a második világháború után, 1948-ban áttelepítették Magyarországra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. 1939-1991 között népességének csaknem egyharmadát elveszítette (4003 főről 2734 főre csökkent), 1991-2011 között további 5,9 %-os csökkenés figyelhető meg, a szlovák nemzetiségűek aránya ezzel párhuzamosan 15,6 %-ról 23,3 %-ra nőtt, a magyar nemzetiségűek ma is túlnyomó többséget (70,2 %) alkotnak, a roma etnikumhoz tartozók aránya 7,2 %. A lakosság nagy többsége (84,2 %) hagyományosan katolikus vallású. 2011-ben a lakosság 50,7 %-a (1306 fő) élt Magyarszőgyénben, 49,3 %-a (1268 fő) pedig Németszőgyénben.

Történelem

A mai település első írásos említése "Scheuden" néven 1156-ból származik. Neve abban az oklevélben olvasható, melyben Márton esztergomi érsek rendelkezik arról, hogy az akkori bazilikában az általa építtetett oltár fenntartására 70 falu tizedét adományozza. Szőgyénnel párhuzamosan a Nagyláz erdő szélén egy másik falu is keletkezett, melyet "Vásárhely-Zedyn" néven említenek és szintén az érsekség birtoka volt. Ez a település később Magyarszőgyénbe olvadt. A falu a tatárjárás során elpusztult, a részben kiirtott lakosság helyére a tatárok kivonulása után IV. Béla király német és szláv telepeseket hozatott. Az újonnan érkezettek letelepedésük fejében kiváltságokban részesültek. A németeknek a falu északi részében jelöltek ki területet, ez lett a későbbi Németszőgyén alapja. 1291-ben már két falu "Hungarica villa Sceuden" és "Theutonica villa Sceuden" állt az egykori Szőgyén területén. A két falu 1549-ben a hódoltság része lett, ekkor Magyarszőgyénben 50, Németszőgyénben 30 ház állt. A falu visszafoglalását követően 1606-ban a település védelmére a magyarszőgyéni Szent Mihály templom körül palánkvárat és sáncot emeltek, mely a végvári rendszer része lett. A vár 1617-ben már szerepel a korabeli forrásokban. Szőgyénben többször tartottak megbeszélést a magyar és török követek a végeket érintő kérdésekről, 1706-ban pedig a hagyomány szerint Rákóczi Ferenc is ellátogatott ide. 1716-ban egy tűzvészben a falu fele leégett, a templomot is súlyos károk érték. 1754-ben újabb tűzvész pusztított. 1847-ben a két község vásártartási jogot kapott, 1848. május 16-án pedig megalakult a helyi nemzetőrség. A 20. század elején malom épült a községben. 1913-ban megalakult a helyi tűzoltó egyesület. Magyar- és Németszőgyént 1944-ben egyesítették. 1945 elején, a front átvonulásakor súlyos károkat szenvedett. 1948-ban a magyar lakosság jelentős részét kitelepítették.

Mai jelentősége

A községben magyar és szlovák tanítási nyelvű alapiskola (Csongrády Lajos Alapiskola) és óvoda, valamint 2005 óta tájház is működik. Nagyboldogasszonynak szentelt római katolikus temploma 1799-ben épült klasszicista stílusban, a 13. századi eredetű Szent Mihály-templom 1945 óta romokban áll. Az itt elhunyt Pató Pál magyarszőgyéni jegyzőnek 1999-ben szobrot állítottak. A határában található Busahegy fontos régészeti lelőhely.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZÖLGYÉN. Magyar, és Német Szölgyén. Két népes helység Esztergom Várm. földes Urok az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszenek egymás mellett, Ölved, Bart, Gyiva, és Sárkányhoz közel, ’s nagy és jeles Szentegyháza által díszesíttetik. Mostani Plebánusa T. T. Jordánszky Elek Úr, H. Batthyáni ő Eminentziájának vólt igen érdemes Archiváriusa, a’ ki míg kebelekben marad, szerentséltetnek általa a’ Szölgyéniek. Határjok jó, legelőjök elég, szőlejik meglehetősek, piatzok a’ Bánya Városokban, és másutt is.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Magyar-Szölgyén, magyar falu, Esztergom, most Komárom vmegyében, igen kies vidéken, Esztergomhoz 2 mfd., Bart, Gyiva, Sárkány, Köbölkut faluk, Arad puszta, Kürt, Für és Német-Szölgyén helységek határai közt. Lakja 1680 r. kath., két templommal, mellyeknek egyike a két Szölgyén közt dombon fekszik s anyaegyház. Földje dombon fekszik s anyaegyház. Földje dombos és termékeny fekete agyag. Urb. szántóföld 2389 1/2 hold, rét 311 h., szőlő 1581 kapa, uradalmi erdő 910 hold, mellynek fele legelő. Hajdan a törökök alatt nevezetes erősség vala itt, mint ezt több törvény czikkek bizonyitják, de ma nyoma is alig látható. Birja a helységet az esztergomi érsek. Német-Szölgyén, magyar falu, Esztergom, most Komárom vmegyében, Magyar-Szölgyén tőszomszédságában. Nevét talán onnan vehette, hogy hajdan németek lakták. Határa ennek is dombos, agyagos, de igen termékeny. Van 1490 hold urbéri szántóföldje, 173 1/2 h. rétje, 1191 kapa szőlője, 582 h. urad. erdeje, mellynek fele legelőül használtatik, 3 curiája. Lakja 1151 r. kath. és 20 zsidó. F. u. az esztergomi érsek.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Bátorkeszitől éjszakra, Komárommegye szélén fekszenek Magyar- és Német-Szölgyén...

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Magyarszőgyén, magyar kisközség, a párkányi járásban. Van benne 429 ház, 1932 lakossal, a kik kevés kivétellel róm. kath. vallásúak. Határa 6358 kat. hold. A vármegye legrégibb községeinek egyike. Midőn Martyrius érsek 1156-ban az esztergomi székesegyházban az általa alapított oltár fenntartására 70 falu tizedét adományozta az esztergomi káptalannak, az esztergomi kerületben levők sorában Szőgyént, mint alsóbb rangút említi. 1287-ben találkozunk ismét e helység nevével, midőn Libádi Benedek és Hidegkúti Olivér 1289 okt. 17-én Ecseden levő földjeiket eladják, az adásvételi szerződés szerint e földek az „ungarice ville Sceuden” vagyis Magyar-Szőgyén földjeivel határosak. A vevők pedig ugyanazon Magyar-Szőgyén vendégnépei, kik e földeket az esztergomi érsek nevében, a szent Adalbertről nevezett egyházi fenhatóság alatt, vették. Egy 1291-ben kelt oklevél említi már a németek által lakott Szőgyént is, az oklevélből megállapítható, hogy a helység eredeti lakossága magyarokból állott, a németek csak később telepedtek le. Plébániája már 1291-ben fennállott. 1295-ben a Hunt-Pázmán nembeli Kázmér fiak elpusztították az esztergomi érsek itteni birtokait és az érsek itteni jobbágyaitól 500 ezüst márkát érő házi állatokat hajtottak el. A Gyulazombor nembeli Sebrid fia, Erdő comesnek is lehettek itt birtokai, mert 1297-ben, midőn a hontvármegyei Németi nevű birtokáról az esztergomi káptalan javára lemondott, innen nevezték. Plébánosát megemlíti az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék is. 1351-ben Széchy Miklós szörényi bán birtokában találjuk. 1427-ben már vásárjoggal bírt, ekkor oppidumnak mondja az oklevél (gr. Zichy Okmt. VIII. 318.) A XV. században az esztergomi érsek az egész helység birtokába jutott. Az 1532. évi összeírás szerint is az érsek földesúri hatósága alá tartozott. 1550-ben 14, 1593-ban 13, 1609-ben 10, 1647-ben 8 portája volt. Iskolamesteréről már 1672-ben van adatunk. Az 1696. évi összeírás szerint az esztergomi érseknek tizenegy negyedtelkes jobbágya lakott itten, de ezenkívül akkoriban még sok üresen álló s parlagon heverő telke volt. Az 1732-53. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv már népes helységnek mondja; az utóbbi évben Németszőgyénnel együtt 2600 lakosa volt. Iskolája 1730-ban épült, a melyet 1796-ban egy második teremmel toldottak meg. 1848-ig az esztergomi érsek földesúri hatósága alá tartozott. Eddig Magyar-Szölgyén néven volt ismeretes. Jelenlegi nevét 1907 febr. 7-én kelt belügyminiszteri rendelettel vette. Plébánia-temploma, a mely egyúttal a németszőgyénieké is, 1792-1799-ben épült. Szent-Mihályról elnevezett másik templomának szentélye Szent István király idejéből származik, míg nagyobb előrésze a tornyokkal 1292-ből való. Máig használatban levő négy változatú orgonáját Luzsénszky készítette Beszterczebányán, 1615-ben. E körül a templom körül hajdan váracs volt, melynek megerősítésére a XVII. század különféle törvényczikkei 100 lovas és 150 gyalogos hajdút rendeltek ki, a szomszédos vármegyékből is. 1685-ben az Érsekújvár alól elűzött törökök a községet váracsostul elpusztították s a lakosság nagy részét felkonczolták, vagy rabságba hurczolták, úgy hogy csak 400 lélek maradt vissza. A községet, mely ekkor még Németszőgyénnel együvé tartozott, jóval előbb, 1242 január havában hasonló csapás érte. Egy tatárcsapat tört reá s a lakosokat leöldöste. Ekkor IV. Béla király telepítette be újra s a telepesek részére éjszak felől hasíttatott ki határt. 1683-ban ismét a török dúlt a községben; 1710-ben pestis, 1716-ban, 1754-ben, 1900-ban és 1904-ben tűzvész pusztította. A határban talált régiségek közül egy bronz diadém, bronz kardísz és egyenes kard a Nemzeti Múzeumba került; egyebek, mint érmek, vaseszközök, sarkantyúk, ágyúgolyók, cserépedények a Németszőgyénnel közös helybeli hét osztályú elemi iskola tanszertárában vannak. Most legnagyobb birtokosa az esztergomi érsekség. A fejlődésnek indult község, mely az 1900. évi népszámlálás óta 400 fővel szaporodott, ker. fogyasztási szövetkezetet és kath. olvasókört tart fenn. Határához tartoznak a Faraték, Funk, Mánya és Seres tanyák, továbbá Ivánhalma, Rendeskút és Várhely puszták. A községben körjegyzőség és postahivatal, szódavíz- és téglagyár van. Távíró- és vasúti állomása Köbölkút, hajóállomása Esztergom. Németszőgyén, kisközség, a vármegye nyugati határszélén, 327 házzal és 1436 magyarajkú lakossal, a kik 61 izr. vallású kivételével róm. katholikusok. Határa 3628. kat. hold. Az esztergomi érsek ősi birtoka. Az érsekek a XIII. század második felében ide németeket telepítettek, a kik külön helységet alkottak. Ezt, ellentétben a magyarok lakta másik Szőgyénnel, villa theutonicá-nak nevezték. Ladomér érsek 1291 jan. 1-én a német vendégek számára plébániát alapítván, őket egyházilag is elkülönítette a magyar-szőgyéniektől. A III. Endre uralkodása alatti belháborúk közepett a Hunt-Pázmán nembeli Kázmér-fiak ismételten elpusztították. Az 1532-1549. évi adóösszeírások szerint még az esztergomi érsek birtokában találjuk. 1550-ben 13, 1556-ban 12, 1593-ban 3 portája volt; az utóbbi évben a török hódoltsághoz tartozott. 1609-ben 6, 1647-ben 2 portát írtak itt össze. Az 1696. évi összeírás szerint öt zsellér lakta, de minthogy a bírón kívül sok más helyről jött szökevény jobbágy telepedett le, a kiket földesuraik visszaköveteltek, kimaradtak az összeírásból. Érsekújvárnak a töröktől való visszavétele után, 1663-ban, az itt elvonuló törökök a községet elpusztították, lakosai nagy részét felkonczolták vagy rabságba hurczolták, úgy hogy csak 250 lélek maradt vissza. 1711-ben a Rajna mellől németeket telepítettek be, a kiknek utódai már teljesen megmagyarosodtak. Ősi temploma az 1714. évi egyházlátogatáskor már romokban hevert. Ennek köveit 1731-ben Nagy Boldogasszony tiszteletére emelt templom építésére használták fel. 1848-ig a herczegprímás földesúri hatósága alá tartozott. A XVII. századtól kezdve Német-Szölgyén név alatt volt ismeretes. Igy fordúl elő az 1696. évi összeírás és az 1732-55. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvben is. Jelenlegi nevét az 1907. febr. 7-iki, 131.168/906. számú belügyminiszteri rendelet állapította meg. Plébánia-temploma Magyarszőgyénnel közös. Tornyában 1518-ból való harang van, melyet a hívek 1652-ben Althán csász. kapitánytól vettek. A községnek jelenlegi nagyobb birtokosa az esztergomi érsekség. Határában vannak az Alsóhidegvölgy és Felsőhidegvölgy puszták. A lakosság ker. fogyasztási szövetkezetet és katholikus olvasókört tart fenn. Hét osztályú elemi iskolája Magyarszőgyénnel közös. Postája Magyarszőgyén, távíró- és vasúti állomása Köbölkút, hajóállomása Esztergom.

Magyar Katolikus Lexikon

Szőgyén, Szölgyény, Szögyém, 1944-ig Magyarszőgyén és Németszőgyén, v. Esztergom vm. (Svodín, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. párkányi esp. ker-ében. - 1291: már létezett. Tp-át Nagyboldogasszony tiszt-ére sztelték, a mait 1799: építették. Akv. 1716-tól. Kegyura 1880: az esztergomi érs. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m. - Lakói 1940: 3638 r.k., 7 ev., 6 ref., 33 izr., 1 egyéb vall., össz. 3685; 1991: 2298 m. (84,05%), össz. 2734; 2001: 2040 m., össz. 2649 (77,01%). ** M. Sion 1865:334, 414. (Szabó József: Visszaemlékezés ~re) - Némethy 1894:281. - Schem. Strig. 1917:15. - Gyurgyik 2002.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Magyarszögyén. Ösi település, már a honfoglalás után lakott hely. Első okleveles említése 1156-ban történik, amikor Martyrius érsek ama 70 falu sorában említi, amely falvak tizedét az esztergomi székesegyházban általa alapított oltár fenntartására adományozza. Ez időben nevét Ungarice ville Sceuden alakban írják. A tatárjárás idején megsemmisült, de IV. Béla újra telepítette, jórészt németekkel. 1295-ben a Hunt—Pázmán-nembeliek feldúlták az esztergomi érsekség itteni birtokát. 1297-ben a Gyulazombornemzetségbeli Erdő comesnek is volt itt uradalma. 1351-ben Széchy Miklós Szörényi bán a földesura. 1427-ben már vásárjoggal bírt. A XV. században teljes egészében az esztergomi érsekség birtokába kerül. Ez időben Magyar Szölgyén alakban fordul elő. Plébániája már 1291-ben fennállott és iskoláját 1730-ból említik. Plébánia temploma 1792—1799 között épült A Szent Mihályról elnevezett másik templomának szentélye Szent István idejéből származik, míg nagyobb előrésze a tornyokkal 1292-ből való, A templom orgonáját 1615-ben Besztercebányán készítette Luzsénszky mester. A Szent Mihály-templom körül hajdan kisebb várerőd emelkedett. A török alatt lakóit jórészt kardélre hányták vagy rabságba vitték. A török kitakarodása után ismét az esztergomi érsekség birtokába jutott s maradt is egészen az összeomlásig. Többször tüz pusztította, lakóit pedig (1710) pestis tizedelte. A csehek is húsz éven át sanyargatták. Hozzátartozik Ivánhalmapuszta, Kányahegy, Rendeskútpuszta, Réva. A község területe 5773 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 2224. Németszögyén. Az esztergomi érsek ősi birtoka. A tatárjárás után népesítették be s megkülönböztetésül a szomszédságában levő Magyarszögyéntől (Ungarice ville Sceuden) villa Theutonica-nak nevezték. Ladomér érsek, hogy a letepített németeket egyházilag is elkülönítse a magyaroktól, 1291-ben külön plébániát állít számukra. A török alatt ismét elpusztult s csak sokkal később, 1711-ben telepítették és ezúttal a Rajna mellékéről hoztak németeket. A XVII. században Német-Szögyén néven szerepelt. Plébániatemplomának tornyában 1518-ból származó harang van. Hozzátartozik Felsőhidegvölgy. A község területe 3628 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1779.

Feichtinger János - Komzsik Attila - Méry Etel József - Pató Pál - Platzner Tibor - Skronka Tibor -

Pató Pál

1795.6.7.
Muzsla - megszületett
1855.4.28.
Magyarszőgyén - elhunyt
névjegyzék

Feichtinger János

1811. 12. 13.
Szőgyén - megszületett
Érsekújvár - egyházi szolgálatot végzett
névjegyzék

Méry Etel József

1835. 3. 4.
Magyarszőgyén - megszületett
névjegyzék

Platzner Tibor

1939.9.9.
Szőgyén - megszületett
1990-1995
Komárom - tanított
2000.12.31.
Komárom - elhunyt
névjegyzék

Skronka Tibor

1962. 7. 23.
Párkány - megszületett
Zselíz - tanult
Szőgyén - tanult
1987-1994
Komárom - élt színész.
névjegyzék

Komzsik Attila

1974. 2. 26.
Párkány - megszületett
Szőgyén - élt
Nyitra - tanult Matematika–fizika szakon végzett.
1997-
Nyitra - tanított
névjegyzék
Névelőfordulások
1156
Scheuden
1925
Seldín, Szölgyén,
1938
Szőgyén,
1945
Seldín, Szölgyén,
1948
Svodín
1994
Szőgyén

Közigazgatás

Polgármesteri hivatal
Cím: Fő utca (Hlavná) 1117/1
Telefon: 0367594101
Fax: 0367594101

Honlap: svodin.sk

Hivatali órák:

Polgármester:
Méri Szabolcs (SMK-MKP)

Képviselő-testület:
Bartos Gergely (Független)
Barna Erik (Független)
Víghová Boglárka (Független)
Csókás Judit (Független)
Šimonka Štefan (OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SaS)
Laczkó Gabriel (SMK-MKP)
Leboc Szabolcs (SMK-MKP)
Blahovics Ladislav (SMK-MKP)
Molnár Antal (SMK-MKP)
Független 44% Független 4 képviselö OBYČAJNÍ... 11% OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SaS 1 képviselö SMK-MKP 44% SMK-MKP 4 képviselö 9 képviselö
Szőgyéni Posta

Fő utca 1

Szőgyéni Római Katolikus Plébániahivatal

Templom utca 626

Szlovák Tannyelvű Alapiskola

Iskola utca 2

Szlovák és Magyar Tannyelvű Óvoda

Felső malom utca 4

Csongrády Lajos Magyar Tannyelvű Alapiskola

Iskola utca 1

Szőgyéni Anyakönyvi Hivatal

Fő utca 1117/1

Szőgyéni Községi Hivatal

Fő utca 1117/1

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
szlovákok
romák
ukránok
csehek
németek
lengyelek
egyéb
ismeretlen
1880
1910
1921
1991
2001
2011
2021
Nemzet Arány
magyarok 3228 95%
szlovákok 8 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 30 1%
lengyelek 0 0%
egyéb 137 4%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 3403
magyarok 3558 100%
szlovákok 9 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 7 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 0 0%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 3574
magyarok 3733 99%
szlovákok 13 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 0 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 22 1%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 3768
magyarok 2298 84%
szlovákok 426 16%
romák 1 0%
ukránok 2 0%
csehek 5 0%
németek 0 0%
lengyelek 1 0%
egyéb 0 0%
ismeretlen 1 0%
összlétszám 2734
magyarok 2040 77%
szlovákok 520 20%
romák 60 2%
ukránok 1 0%
csehek 11 0%
németek 0 0%
lengyelek 1 0%
egyéb 0 0%
ismeretlen 16 1%
összlétszám 2649
magyarok 1808 70%
szlovákok 600 23%
romák 13 1%
ukránok 1 0%
csehek 8 0%
németek 1 0%
lengyelek 1 0%
egyéb 17 1%
ismeretlen 125 5%
összlétszám 2574
magyarok 1660 69%
szlovákok 619 26%
romák 2 0%
ukránok 2 0%
csehek 6 0%
németek 0 0%
lengyelek 1 0%
egyéb 2 0%
ismeretlen 120 5%
összlétszám 2412
összlétszám 1461
magyarok 1356 93%
szlovákok 7 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 27 2%
lengyelek 0 0%
egyéb 71 5%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 1942
magyarok 1872 96%
szlovákok 1 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 3 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 66 3%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 1576
magyarok 1569 100%
szlovákok 2 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 5 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 0 0%
ismeretlen 0 0%
összlétszám 1998
magyarok 1989 100%
szlovákok 7 0%
romák 0 0%
ukránok 0 0%
csehek 0 0%
németek 2 0%
lengyelek 0 0%
egyéb 0 0%
ismeretlen 0 0%
Mai közigazgatás

Választások

Választási részvétel
2018
Választásra jogosult: 2045
Választási részvétel: 57.26 %
Kiadott boríték: 1171
Bedobott boríték: 1171

Polgármester

Érvényes szavazólap: 1152
# Jelölt Szavazat Százalék Párt
Méri Szabolcs 761 66.06 % SMK-MKP
Vígh Gabriel 391 33.94 % Független

Képviselőválasztás

# Név Szavazat Párt
Bartos Gergely 782 Független
Barna Erik 739 Független
Laczkó Gabriel 731 SMK-MKP
Šimonka Štefan 674 OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SaS
Leboc Szabolcs 667 SMK-MKP
Blahovics Ladislav 640 SMK-MKP
Molnár Antal 609 SMK-MKP
Víghová Boglárka 559 Független
Csókás Judit 549 Független

Képviselők

2014
SMK-MKP 44.44% SMK-MKP 4 képviselö Független 44.44% Független 4 képviselö SZ 11.11% SZ 1 képviselö 9 képviselö
2018
Független 44.44% Független 4 képviselö SMK-MKP 44.44% SMK-MKP 4 képviselö OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SaS 11.11% OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), SaS 1 képviselö 9 képviselö
Képviselőjelöltek eredményei pártok szerint
Választásra jogosult: 2075
Választási részvétel: 21.88 %
Kiadott boríték: 454
Bedobott boríték: 453
Választásra jogosult: 2076
Választási részvétel: 16.52 %
Kiadott boríték: 343
Bedobott boríték: 343
Választásra jogosult: 2 082
Választási részvétel: 19,83 %
Kiadott boríték: 413
Bedobott boríték: 413

Elnökválasztás

1.forduló
Érvényes szavazólap: 437
1.forduló
Érvényes szavazólap: 100543
Érvényes szavazólap: 388
Érvényes szavazólap: 152993
# Jelölt Szavazat Százalék Párt
Tomáš Galbavý 381 87.19 % MOST - HÍD, SMK-MKP, SDKÚ - DS, SaS, OKS, NOVA
Milan Belica 40 9.15 % SMER - SD
Stanislav Kováč 6 1.37 % DÚ, Zmena zdola
Peter Oremus 5 1.14 % Független
Viliam Mokraň 4 0.92 % KĽS
Robert Dick 1 0.23 % MS
Regan Belovič 0 0.00 % 7 STATOČNÝCH
Milan Belica 21 6.12% SMER - SD
Iván Farkas 273 70.36 % SMK-MKP
Milan Belica 49 12.63 % Smer-SD, SNS, MOST - HÍD
Milan Uhrík 28 7.22 % ĽSNS
Ján Greššo 16 4.12 % SaS, OĽaNO, KDH, NOVA, OKS, Šanca, DS
László Hajdu 10 2.58 % MKDA
Peter Oremus 5 1.29 % Független
Renáta Kolenčíková 5 1.29 % Független
Ján Marko 2 0.52 % NP
Milan Belica 47127 46.87 % SMER - SD
Tomáš Galbavý 37548 37.35 % MOST - HÍD, SMK-MKP, SDKÚ - DS, SaS, OKS, NOVA
Peter Oremus 10220 10.16 % Független
Regan Belovič 1889 1.88 % 7 STATOČNÝCH
Stanislav Kováč 1785 1.78 % DÚ, Zmena zdola
Robert Dick 1171 1.16 % MS
Viliam Mokraň 803 0.80 % KĽS
Tomáš Galbavý 39958 44.38% MOST - HÍD, SMK-MKP, SDKÚ - DS, SaS, OKS, NOVA
Milan Belica 52184 34.11 % Smer-SD, SNS, MOST - HÍD
Ján Greššo 26382 17.24 % SaS, OĽaNO, KDH, NOVA, OKS, Šanca, DS
Milan Uhrík 23502 15.36 % ĽSNS
Peter Oremus 22827 14.92 % Független
Iván Farkas 21084 13.78 % SMK-MKP
Renáta Kolenčíková 3456 2.26 % Független
László Hajdu 2571 1.68 % MKDA
Ján Marko 987 0.65 % NP

Képviselőválasztás

Érvényes szavazólap: 448
Érvényes szavazólap: 407
Érvényes szavazólap: 6808
# Név Szavazat Százalék Párt
Iván Farkas 322 71.88% SMK-MKP
László Szigeti 287 64.06% SMK-MKP
Imrich Hugyivár 279 62.28% SMK-MKP
Alexander Hubač 140 31.25% SDKÚ - DS, MOST - HÍD, NOVA, OKS, SaS
Andrea Vitkóová 109 24.33% SaS, SDKÚ - DS, MOST - HÍD, NOVA, OKS
Eva Čákvári 91 20.31% SaS, SDKÚ - DS, MOST - HÍD, NOVA, OKS
Ondrej Beňuš 33 7.37% KDH, SMER - SD
Iván Farkas 287 70.52% SMK-MKP
Szabolcs Bolya 266 65.36% SMK-MKP
László Szigeti 224 55.04% SMK-MKP
Andrea Vitkóová 75 18.43% SMER-SD, SNS, MOST - HÍD
Ján Elzer 65 15.97% MOST - HÍD, SNS, SMER-SD
Rita Pásztorová 65 15.97% SMER-SD, MOST - HÍD, SNS
Július Mazán 40 9.83% KDH, SaS, OKS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), ŠANCA, NOVA
Jácint Kecskeméti 27 6.63% MKDA-MKDSZ
Peter Brlai 25 6.14% ĽS Naše Slovensko
Iván Farkas 4653 0.00% SMK-MKP
László Szigeti 4418 0.00% SMK-MKP
Imrich Hugyivár 3655 0.00% SMK-MKP
Andrea Vitkóová 1992 0.00% NOVA, MOST - HÍD, SDKÚ - DS, SaS, OKS
Eva Čákvári 1885 0.00% MOST - HÍD, SDKÚ - DS, SaS, OKS, NOVA
Alexander Hubač 1805 0.00% MOST - HÍD, OKS, SaS, SDKÚ - DS, NOVA
Ondrej Beňuš 564 0.00% KDH, SMER - SD
Iván Farkas 4267 62.68% SMK-MKP
Szabolcs Bolya 3755 55.16% SMK-MKP
László Szigeti 3721 54.66% SMK-MKP
Andrea Vitkóová 1829 26.87% SMER-SD, SNS, MOST - HÍD
Rita Pásztorová 1628 23.91% SMER-SD, MOST - HÍD, SNS
Ján Elzer 1365 20.05% MOST - HÍD, SNS, SMER-SD
Július Mazán 722 10.61% KDH, SaS, OKS, OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti (OĽANO), ŠANCA, NOVA
Jácint Kecskeméti 459 6.74% MKDA-MKDSZ
Peter Brlai 389 5.71% ĽS Naše Slovensko

Képviselők

Párt:
# Város Szavazat Százalék
Párkány 732 39.29 %
Muzsla 146 7.84 %
Köbölkút 86 4.62 %
Bény 81 4.35 %
Szőgyén 75 4.03 %
Nána 72 3.86 %
Garamkövesd 70 3.76 %
Kőhídgyarmat 65 3.49 %
Kéménd 52 2.79 %
Ebed 49 2.63 %
Kicsind 46 2.47 %
Csúz 44 2.36 %
Kisgyarmat 40 2.15 %
Bajta 37 1.99 %
Helemba 33 1.77 %
Szalka 33 1.77 %
Kürt 28 1.50 %
Kisújfalu 21 1.13 %
Bart 21 1.13 %
Béla 19 1.02 %
Für 16 0.86 %
Libád 15 0.81 %
Leléd 15 0.81 %
Ipolykiskeszi 14 0.75 %
Garampáld 12 0.64 %
Sárkányfalva 7 0.38 %
Párkány 890 21.28 %
Muzsla 479 11.45 %
Köbölkút 377 9.01 %
Kürt 297 7.10 %
Szőgyén 287 6.86 %
Kisújfalu 210 5.02 %
Bény 181 4.33 %
Szalka 178 4.26 %
Kéménd 151 3.61 %
Nána 127 3.04 %
Kőhídgyarmat 121 2.89 %
Garamkövesd 104 2.49 %
Helemba 93 2.22 %
Ebed 82 1.96 %
Für 82 1.96 %
Bart 71 1.70 %
Kisgyarmat 65 1.55 %
Csúz 64 1.53 %
Béla 61 1.46 %
Garampáld 55 1.31 %
Leléd 53 1.27 %
Sárkányfalva 53 1.27 %
Bajta 52 1.24 %
Kicsind 48 1.15 %
Ipolykiskeszi 44 1.05 %
Libád 42 1.00 %
Párkány 134 28.88 %
Muzsla 37 7.97 %
Szőgyén 27 5.82 %
Kürt 26 5.60 %
Köbölkút 24 5.17 %
Kicsind 22 4.74 %
Kőhídgyarmat 22 4.74 %
Bény 17 3.66 %
Kisújfalu 16 3.45 %
Kéménd 16 3.45 %
Szalka 13 2.80 %
Ebed 13 2.80 %
Für 12 2.59 %
Nána 12 2.59 %
Bart 10 2.16 %
Garamkövesd 10 2.16 %
Csúz 9 1.94 %
Kisgyarmat 8 1.72 %
Helemba 7 1.51 %
Ipolykiskeszi 7 1.51 %
Leléd 5 1.08 %
Béla 4 0.86 %
Libád 4 0.86 %
Sárkányfalva 2 0.43 %
Bajta 1 0.22 %
Garampáld 1 0.22 %
Párkány 409 30.66 %
Garamkövesd 217 16.27 %
Muzsla 69 5.17 %
Szőgyén 65 4.87 %
Kicsind 51 3.82 %
Köbölkút 45 3.37 %
Bény 43 3.22 %
Nána 43 3.22 %
Ebed 38 2.85 %
Bajta 37 2.77 %
Kőhídgyarmat 34 2.55 %
Kéménd 31 2.32 %
Bart 29 2.17 %
Csúz 29 2.17 %
Szalka 29 2.17 %
Kürt 28 2.10 %
Kisgyarmat 28 2.10 %
Helemba 23 1.72 %
Leléd 22 1.65 %
Ipolykiskeszi 18 1.35 %
Für 16 1.20 %
Béla 14 1.05 %
Garampáld 13 0.97 %
Libád 13 0.97 %
Sárkányfalva 11 0.82 %
Kisújfalu 10 0.75 %
Párkány 358 44.47 %
Köbölkút 52 6.46 %
Muzsla 41 5.09 %
Szőgyén 40 4.97 %
Kőhídgyarmat 31 3.85 %
Csúz 30 3.73 %
Garamkövesd 26 3.23 %
Kürt 20 2.48 %
Nána 17 2.11 %
Kéménd 13 1.61 %
Libád 11 1.37 %
Ebed 11 1.37 %
Bény 9 1.12 %
Kisújfalu 8 0.99 %
Szalka 8 0.99 %
Béla 7 0.87 %
Bart 7 0.87 %
Helemba 7 0.87 %
Ipolykiskeszi 6 0.75 %
Für 5 0.62 %
Kisgyarmat 4 0.50 %
Bajta 3 0.37 %
Kicsind 3 0.37 %
Sárkányfalva 2 0.25 %
Leléd 2 0.25 %
Garampáld 1 0.12 %
Párkány 852 23.25 %
Muzsla 360 9.83 %
Köbölkút 326 8.90 %
Kürt 264 7.21 %
Szőgyén 224 6.11 %
Kisújfalu 204 5.57 %
Bény 182 4.97 %
Szalka 170 4.64 %
Kéménd 132 3.60 %
Kőhídgyarmat 100 2.73 %
Nána 100 2.73 %
Garamkövesd 84 2.29 %
Ebed 81 2.21 %
Helemba 72 1.97 %
Für 69 1.88 %
Csúz 67 1.83 %
Bart 66 1.80 %
Bajta 50 1.36 %
Kisgyarmat 50 1.36 %
Béla 47 1.28 %
Sárkányfalva 44 1.20 %
Leléd 42 1.15 %
Ipolykiskeszi 36 0.98 %
Garampáld 35 0.96 %
Kicsind 35 0.96 %
Libád 29 0.79 %
Párkány 121 24.06 %
Csúz 40 7.95 %
Köbölkút 33 6.56 %
Kürt 26 5.17 %
Szőgyén 25 4.97 %
Muzsla 21 4.17 %
Bény 18 3.58 %
Nána 13 2.58 %
Für 11 2.19 %
Ipolykiskeszi 11 2.19 %
Kéménd 9 1.79 %
Kőhídgyarmat 8 1.59 %
Garamkövesd 6 1.19 %
Leléd 6 1.19 %
Helemba 5 0.99 %
Kisújfalu 5 0.99 %
Kicsind 5 0.99 %
Bajta 4 0.80 %
Sárkányfalva 4 0.80 %
Kisgyarmat 4 0.80 %
Bart 3 0.60 %
Ebed 3 0.60 %
Béla 3 0.60 %
Garampáld 2 0.40 %
Libád 2 0.40 %
Szalka 1 0.20 %
Párkány 436 27.28 %
Kicsind 129 8.07 %
Garamkövesd 111 6.95 %
Muzsla 109 6.82 %
Kéménd 79 4.94 %
Szőgyén 65 4.07 %
Köbölkút 63 3.94 %
Ebed 62 3.88 %
Bény 62 3.88 %
Kisgyarmat 61 3.82 %
Kőhídgyarmat 56 3.50 %
Nána 43 2.69 %
Helemba 41 2.57 %
Szalka 39 2.44 %
Bajta 38 2.38 %
Garampáld 33 2.07 %
Kürt 33 2.07 %
Csúz 29 1.81 %
Leléd 29 1.81 %
Bart 18 1.13 %
Kisújfalu 18 1.13 %
Ipolykiskeszi 17 1.06 %
Libád 17 1.06 %
Für 16 1.00 %
Sárkányfalva 13 0.81 %
Béla 11 0.69 %
Párkány 691 18.57 %
Köbölkút 484 13.01 %
Muzsla 362 9.73 %
Kürt 279 7.50 %
Szőgyén 266 7.15 %
Kisújfalu 221 5.94 %
Szalka 171 4.60 %
Bény 151 4.06 %
Kéménd 136 3.65 %
Nána 106 2.85 %
Kőhídgyarmat 90 2.42 %
Für 86 2.31 %
Ebed 76 2.04 %
Helemba 67 1.80 %
Bart 64 1.72 %
Csúz 63 1.69 %
Sárkányfalva 58 1.56 %
Kisgyarmat 57 1.53 %
Béla 51 1.37 %
Ipolykiskeszi 49 1.32 %
Bajta 49 1.32 %
Garampáld 42 1.13 %
Leléd 38 1.02 %
Garamkövesd 38 1.02 %
Kicsind 33 0.89 %
Libád 27 0.73 %
Választások eredményeinek változása százalékban
Párt neve Voksok Arány
Együttélés-MKDM
1471 77.83%
SNS
129 6.83%
VPN
105 5.56%
SPV
58 3.07%
KSČ
43 2.28%
DS
28 1.48%
SZ
18 0.95%
DÚRS
14 0.74%
SSL
9 0.48%
KDH
8 0.42%
Egyéb
7 0.37%
Érvényes szavazatok 1890
Együttélés-MKDM
1124 64.30%
Magyar Polgári Párt
342 19.57%
SNS
87 4.98%
SDSS
65 3.72%
HZDS
48 2.75%
SDĽ
21 1.20%
ODÚ
16 0.92%
SPI
8 0.46%
Egyéb
37 2.12%
Érvényes szavazatok 1748
MK
1435 85.62%
HZDS-RSS
102 6.09%
SP-VOĽBA
34 2.03%
SNS
20 1.19%
20 1.19%
ZRS
14 0.84%
KSS
12 0.72%
HZPCS
10 0.60%
KDH
8 0.48%
NS
7 0.42%
Egyéb
14 0.84%
Érvényes szavazatok 1676
MKP
1504 82.41%
HZDS
114 6.25%
SDK
95 5.21%
SDĽ
54 2.96%
SOP
24 1.32%
SNS
18 0.99%
Egyéb
16 0.88%
Érvényes szavazatok 1825
MKP
1283 83.47%
HZDS
77 5.01%
ANO
41 2.67%
SDKU
31 2.02%
SMER
30 1.95%
KSS
17 1.11%
SDĽ
8 0.52%
NOSNP
8 0.52%
PSNS
7 0.46%
Egyéb
35 2.28%
Érvényes szavazatok 1537
MKP
1189 86.92%
SMER
67 4.90%
ĽS HZDS
25 1.83%
SDKU DS
25 1.83%
SNS
16 1.17%
SF
11 0.80%
KSS
10 0.73%
ANO
7 0.51%
Egyéb
18 1.32%
Érvényes szavazatok 1368
MKP
630 47.69%
Most-Híd
425 32.17%
SDKU DS
83 6.28%
SMER
76 5.75%
SaS
43 3.26%
SNS
23 1.74%
ĽS HZDS
11 0.83%
SDĽ
6 0.45%
KSS
6 0.45%
Egyéb
18 1.36%
Érvényes szavazatok 1321
MKP
630 51.77%
Most-Híd
396 32.54%
SMER SD
88 7.23%
SNS
23 1.89%
SDKU DS
13 1.07%
99 Percent
13 1.07%
OĽaNO
9 0.74%
SaS
7 0.58%
KDH
6 0.49%
KSS
5 0.41%
SSS NM
5 0.41%
Egyéb
22 1.81%
Érvényes szavazatok 1217
MKP
578 53.57%
Most-Híd
288 26.69%
SMER SD
71 6.58%
OĽANO-NOVA
37 3.43%
LSNS
26 2.41%
SNS
20 1.85%
SaS
16 1.48%
#SIEŤ
15 1.39%
SME RODINA
8 0.74%
TIP
5 0.46%
MKDA-MKDSZ
5 0.46%
Egyéb
10 0.93%
Érvényes szavazatok 1079
Érsekújvári járás
Szlovákia

Bejelentések