Perbete

Komáromtól 24 km-re északkeletre fekszik, dombos vidéken, az Érsekújvári-sík és a Garammenti-hátság kistájak határánál. Perbeténél keresztezi egymást az 589-es (Komáromot Koltával összekötő), valamint az 509-es (Bajcs-Párkány közötti) főút. A falutól 3 km-re északra, a Csúzhoz tartozó Szentmiklóspusztánál (Dvor Mikuláš) vasútállomás az Érsekújvár-Párkány közötti vonalon. Közigazgatásilag határos Madar és Bátorkeszi (délkeletről), Újgyalla és Szentpéter (délnyugatról), Bajcs (nyugatról), Udvard és Csúz (északról) valamint Fűr és Kürt községekkel.

Közigazgatás

Község a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott, majd 1938 és 1945 között ismét Magyarországhoz került. A csehszlovák közigazgatásban az Ógyallai járáshoz tartozott 1960-ig, ekkor a Komáromi járáshoz csatolták. Közigazgatási területe nem változott 1921 óta.

Népesség

Lakosságának jelentős többsége magyar (73%). A korábban csaknem teljesen magyar településről 1945 után a lakosság mintegy egynegyedét kitelepítették Magyarországra, ekkor érkeztek Békés megyei szlovákok ide. A község népessége és a magyar nemzetiségűek aránya egyaránt csökkent, jelenleg a lakosság 1/4-ét már a szlovákok teszik ki. Perbetén régóta él roma kisebbség is. A lakosság kétharmada református, 1/5-e református vallású.

Történelem

1297-ben már az az esztergomi érsekség birtoka. A 14. század elején Csák Máté zsoldosai, majd később a törökök feldúlták. 1317-ben Perbethe, 1337-ben villa Perbete alakban szerepel. A török után, 1552-ben mindössze tíz lakóházat leltek a községben a királyi összeírók - ezért az érsekség újratelepítette. Csák Máté idején Mihály vára néven vára is volt, amit a hasonló nevű domb elnevezése máig fenntartott. Bővebben

Mai jelentősége

Híres a 2002 óta évente rendezett helyi borversenye. A községben magyar tannyelvű alapiskola működik. A hagyományosan mezőgazdasággal (a szőlőtermesztésnek igen kedvező adottságai vannak) foglalkozó település lakóinak többsége Ógyallára, Gútára vagy a magyarországi komáromi ipari park üzemeibe ingázik. 1992 óta bútorokat, faházakat előállító fatelep működik a községben. A szövetkezet ma is működik, 230 hektáron termelnek kék szőlőfajtákat.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

PERBETE. Magyar falu Komárom Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Érsek, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik az ország-útban, Komáromhoz két mértföldnyire, határbéli földgye jó termékenységű, legelője elég van, réttye néhol tsekély, szőleji jó borokat teremnek, első osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Perbete, magyar falu, Komárom vmegyében, az Esztergomtól Érsekujvárra menő országutban; Esztergomhoz 3 1/2 mfdnyire, 1718 kath., 817 ref., 15 zsidó lak., kath. és ref. anyatemplomokkal, postahivatallal. Ennek határa, melly csak délről dombos, mint a többi érseki helységé szabályzatlan, s van 56 régi telke; a szántóföldek és rétek itt első osztálybeliek (hires a perbetei búza). F. u. az eszt. érsek.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Gyallától keletre a vasút mentén fekszik Perbete és Kürth, mindkettő kitűnő földjeiről és aczélos búzájáról híres.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Perbete, a régi hajcsárút mentén, Esztergom vármegye határához közel fekvő magyar nagyközség, 708 házzal és 3534 róm. kath. és ref. vallású lakossal, a kik között azonban a katholikusok vannak a legtöbben. Van postája, távírója és vasúti állomása. Az esztergomi érsekség ősi birtoka, melyet már 1297-ben említenek. 1312-ben Csák Máté hadai foglalták el erőszakkal. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Perbete, v. Komárom vm. (Pribeta, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. udvardi, 2000: a pozsony-nagyszombati főegyhm. ógyallai esp. ker-ében. - 1297: említik, 1312: Csák Máté hadai foglalták el. 1337: Perbethe. A pléb. 1397: már létezett. A török uralom alatt s a reformáció idején a ~iek, nem lévén saját tp-uk, a komárom-kürti, ill. szentpéteri pléb-khoz tartoztak. Bővebben