Vágfarkasd

A község a Kisalföldön, a Mátyusföld keleti részén, az Alsó-Vágmente kistájon, a Vág jobb partján, Vágsellyétől 16 km-re délre, Gútától 17 km-re északra fekszik. Csaknem teljesen egybeépült a szomszédos Negyeddel. Az 573-as főút Komáromot Vágsellyével összekötő szakasza keresztülhalad a községen, vasútállomás a Vágsellye-Negyed mellékvonalon ("Csángó"). Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Vágsellyei járáshoz tartozó község. 1920-ig nagyközségként Nyitra vármegye Vágsellyei járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1960 között a Vágsellyei járáshoz, 1960-1996 között a Galántai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegye, Vágsellyei járás). Területe (39,76 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 5391, 1921-ben 5356, 1939-ben pedig 5410, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Az 1945 utáni lakosságcsere során magyar lakosságának egynegyedét kitelepítették Magyarországra és magyarországi szlovákokat telepítettek be, ezzel megváltozott nemzetiségi arculata. 1939-1991 között népessége 36,4 %-al csökkent (3439 fő 1991-ben), az azóta eltelt két évtizedre további, mérsékelt csökkenés (3,2 %) a jellemző. Bővebben

Történelem

Farkasd a zoborhegyi bencés apátság tartozéka volt az Árpád-korban. A tatárjáráskor feldúlták a mongolok. A 13. század második felében a Szegi család birtokolta, majd Csák Máté foglalta el, Szegi János megölésével, de I. Károly 1316-ban visszaadta az eredeti tulajdonos leszármazottainak. Több rövid idejű birtokos után, 16. században a Kéméndy és a Farkas családoké volt. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar és szlovák alapiskola és óvoda, valamint könyvtár működik. Szent Józsefnek szentelt klasszicista stílusú római katolikustemploma 1803-ban épült, 1785-ben emelt református templomát 1937-ben átépítették.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Elegyes magyar falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Gróf Károlyi Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Vág vize mellett, Negyednek szomszédságában, Selyétöl egy mértföldnyire. Tűzre fája, és legelője is elég, gyümöltsös kertyei, és mindenféle zőldségei, káposztája nevezetes, zőldséggel, ’s borokkal való kereskedésre jó módgya, Vág vizén malma helyben, földgye, réttye első osztálybéli, szőlei nintsenek, de mivel gyakorta járja határját Vág vize, ’s a’ töltéseknek megtartása nagy fáradságjokban van, földgyei négy marhával miveltetnek, a’ második Osztályba tétettetett.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Farkasd, m. mváros, Nyitra vmegyében, a Vágh jobb partján, Érsek-Ujvártól 2, Nyitrától 5 mföldnyire. Számlál 1043 kath., 26 evang., 1971 reform., két óhitü vagyonos lakosokat. Van ekklézsia; urasági ház és kert; vendégfogadó, s több urasági és privát csinos épületek; rév a Vághon. Határa nagy és igen termékeny; lakosi sok buzát, zabot, árpát, kukoriczát, kölest termesztenek; káposztájokkal (melly igen híres) továbbá hagymával, répával s más kerti zöldségekkel nagy kereskedést űznek. Szarvas-marhát, valamint lovat sokat tartanak; az urasági nemesitett spanyol birka-nyáj nézésre méltó. F. u. gr. Károlyi Lajos.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A Vág sok kanyarúlattal, terjedelmes ártérrel, csekély eséssel foly rajta végig. Medrének szélessége eléri a 150 ölet, víztömege másodperczenként 2.200 ' a legkisebb állásban, mélysége (5') akkora, hogy Farkasdig hajók is följuthatnak rajta. De már közepes vízállás mellett medre színig megtelik, legmagasb állásban pedig 1–12'-bal meghaladja a partokat; és mivel a Vág torkolata vidékén a Duna esése és vizének állása is nagyobb, mint a Vágé, ezért a Duna árja Farkasdig visszahat, és a legnagyobb dunai ár alkalmával a Vág medrének akkor is jutna víz, ha abba a Vág és mellékvizei egy cseppet sem szolgáltatnának. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Farkasd, tiszta magyar nagyközség, a Vág jobb partján, az u. n. deáki-völgyi vízmedenczében fekszik. Lakosainak száma 4819, vallásuk túlnyomólag ev. ref. (1339), róm. kath. és izraelita (133). Postája van, távirója és vasúti állomása Vág-Sellye. E község már a XII. század elején szerepel „Farkas” (Forcos) néven. Kath. templomát gróf Károlyi József özvegye, született Waldstein Erzsébet grófnő építtette 1803-ban. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Farkasd, Vágfarkasd, v. Nyitra vm. (Vlcany, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. vágsellyei esp. ker-ében. - 1113: Forcos, 1206: Forkas. A zobori bencés apátság, majd az esztergomi érs. birtoka. 1572: a törökök fölégették. 1730: a Károlyi család vette meg. - ~ 1577 u. ref. lett, a szimői lelkész látta el. 1641 és 1663: ref. zsin-ot tartottak. 1660: Szelepcsényi György érs. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Vágfarkasd. A legrégibb feljegyzések, melyek a XII. századból származnak, ,,Forcos”-nak írják a község nevét. Közelében van a tölgyerdői dűlő, amelyei sokszor kerestek fel menedékhelyül a vágfarkasdi asszonyok és leányok, amikor a törökök veszélyeztették a vidéket. A községben már 1773-ban rendes iskola volt. Kath. temploma 1803-ban épült Waldstem Erzsébet grófnő adományából. Bővebben

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Vágfarkasd nk. vágsellyei járás. A község nevét minden valószínűség szerint a XII. sz. elején még mocsaras, nádas területen tanyázó farkasoktól kapta. Akkor még Forcos néven szerepel. A községben már 1773-ban rendes iskola volt. A r. k. templom 1803-ban épült Waldstein Erzsébet grófnő adományából. Farkasd IV. Béla király idején a zobori kolostor birtoka volt. Bővebben