Abara

A község a Zempléni-sík délkeleti részén, a Laborc-folyó jobb partjának közelében, a Holt-Laborc partján fekszik, az 552-es (Kassa-Nagykapos) főút mentén, Nagykapostól 16 km-re nyugatra, Nagymihálytól 28 km-re délre. Itt ágazik el észak felé az 554-es út, mely Vásárhely (19 km) és Havaj (90 km) felé teremt összeköttetést. Két településrészből áll, Abarából és a tőle 2 km-re délnyugatra az 552-es út mentén fekvő Mészpestből. Kiterjedt határának nagy része rét és legelő, a Laborc balparti határrészét összefüggő erdő (Alsó-erdő, Felső-erdő) borítja. Nyugatról Szürnyeg, Imreg és Magyarsas, délről Bodrogszentmária és Zétény, délkeletről (rövid szakaszon) Boly, keletről Bés és Nagyráska, északról pedig Málca és Petrik községekkel határos. Déli határát a Latorca régi medre, nyugati határát az Ondava mai és a Laborc régi medre alkotja. Keleti határa 1920-ig Zemplén és Ung vármegyék határát alkotta.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Nagymihályi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Nagymihályi, majd 1960-1996 között a Tőketerebesi járáshoz tartozott. 1996-ban visszacsatolták a Nagymihályi járáshoz. Abarát 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Ung vármegye, Nagykaposi járás). Ebben az időszakban határközséggé vált, Petrikkel és Málcával közös határa államhatárt alkotott Magyarország és Szlovákia között. 1960-ban hozzácsatolták Mészpest községet. A község határa két kataszteri területre oszlik: Abara (18,91 km²) és Mészpest (24,87 km²), területük az 1920-as évek óta nem változott.

Népesség

A község a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. Abara hagyományosan magyar, Mészpest pedig szlovák többségű település. Abarának 1910-ben 721, 1921-ben 723, 1938-ban pedig 761, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Mészpestnek 1910-ben 147, 1921-ben 167, 1938-ban pedig 208, többségében szlovák nemzetiségű lakosa volt. A község 1938-1991 között népességének egyharmadát elveszítette, 1991-2011 között azonban már 11,1 %-os lakosságszámnövekedés figyelhető meg (647 főről 719-re). Az 1991-2011 közötti időszakra a magyar nemzetiségűek arányának rohamos csökkenése (82,7 %-ról 57,4 %-ra) és a szlovákok arányszámának megduplázódása (17,3 %-ról 36,9 %-ra) jellemző. A lakosság egyhatoda (16,7 %) a roma etnikumhoz tartozik, nagy részük Mészpest településrészen él. 1921-ben Abara zömében református (86,7 %), Mészpest pedig vegyesen görög (47,9 %) és római katolikus (34,1 %) vallású község volt. 2011-ben a község lakosságának 53,1 %-a volt református, 26,0 %-a római katolikus, 9,2 %-a pedig görög katolikus vallású. 2011-ben az összlakosság 66,8 %-a (480 fő) élt Abara, 33,2 %-a (239 fő) pedig Mészpest településrészen.

Történelem

Abara Árpád-kori település. Nevét 1221-ben említik először, majd 1278-ban "villa Oborin" néven említi oklevél. Lakott helyként csak a 14. század elején szerepel okiratban. Ekkor négy faluból (Alsó-, Felső, Kis- és Nagyabara) állt. Birtokosai a Martonos, a Baksza és a Bencze családok voltak. 1411-ből valók az első adatok a falu váráról is. A falu és a vár a 15. században az Ákos nemzetségből származó Upori család birtoka volt. A vár ura 1470-ben az Upori család talán legnevezetesebb tagja Upori László volt, aki 1461-ben Szapolyay István Felső-Magyarországi főkapitány mellett alkapitányként szolgált. Az 1471-es országgyűlés - ismeretlen okból - elrendelte a vár (castellum Abara) lerombolását, melyet valószínűleg végre is hajtottak, mivel Abara vára többé nem fordult elő okleveleinkben. A várból még a 20. század elején is jelentős falmaradványok voltak láthatók, sőt, a helybéliek elmondása szerint alapfalai még az 1940-es években is jól látszottak. A település a 15. század második felében már mezőváros, vásártartási joggal. A 16. században többek között a Dobó, a Perényi, a Bánffi és az Upori családok bitokosok a településen. A 17. században a Rákóczi és a Lorántffy családok, a 18. században az Aspermontok, a 19. században a Széchenyiek birtoka. Lakói 1831-ben részt vettek a koleralázadásban. 1837-ben 865 lakosa volt. Népessége 1890-ben érte el maximumát (907 fő). A 20. század elején végzett folyószabályozás a korábban Abaránál haladó, majd Szürnyegnél az Ondavával egyesülő Laborc-folyót a Csopán-folyóágon keresztül a Latorcába vezette. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. 1938-ban az első bécsi döntés alapján ismét Magyarországhoz került, ekkor Ung vármegyéhez csatolták. 1938-1945 között Magyarországhoz tartozott, egyben határközséggé vált (a szomszédos Petrik és Málca már Szlovákiához tartoztak). 1944-ben zsidó lakosságát (1938-ban Abarán és Mészpesten összesen 32 fő) koncentrációs táborba hurcolták. Határában az 1959–61 között végzett ásatások során neolit, bronz-, vas- és római kori leleteket tártak fel. 1960-ban Abarához csatolták Mészpestet, területe ezzel több mint kétszeresére nőtt. A csehszlovákiai magyar ifjúsági klubok 1966-ban itt rendezték meg a II. Nyári Ifjúsági Találkozót. Négyosztályos magyar alapiskolája a 21. század elején szűnt meg. Az itt élők korábban a vajáni hőerőműben, a közeli vasúti átrakóállomáson, illetve a gázművek nagykaposi telephelyén dolgoztak. A rendszerváltásig a mezőgazdaság is fontos szerepet töltött be, mezőgazdasági szövetkezete azonban mára megszűnt.

Mai jelentősége

A községben magyar nevelési nyelvű óvoda működik. Református temploma 1796-ban barokk stílusban épült egy 15. századi templom alapjain.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ABARA. (Tótúl Oborin) tót, és magyar falu Zemplén Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Ondva víze mellett, Pazditstol egy, és 1/4 mértföldnyire, határja három nyomásbéli, réttyei meglehetősek, legelője elegendő, malma helyben, saját erdeje is van, fája mind épűletre, mind tűzre elég, szabad makkja a’ hízlalásra, piatzozása Nagy Mihályon, és Ujhelyben; só alatt is szekereskednek, ’s kapával is keresik élelmeket, első Osztálybéli. NÉSPEST. Magyar, és tót falu Zemplén Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Petrikhez, Abarához is 1/4 órányira, d. Laborcz vize mellett, térséges határja két nyomásbéli, búzát, gabonát, kukoritzát jól, középszerűen pedig árpát, és zabot is terem, kevés földgye fekete agyagos, erdeje tölgyes, szőleje nints, halászó vízzel, és legelővel bővelkedik, piatza Újhelyben 3 1/2 órányira.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Abara, magyar falu, Zemplén vgyében, a Latorcza mellett, Deregnyőhöz 1 1/4 mfdnyire; 39 r., 45 g. kath. 772 ref., 9 zsidó lak., ref. anyaszentegyházzal, termékeny róna határral, 624 hold szántófölddel, sok réttel. Ut. p. Velejte. Neszpest, orosz-magyar falu, Zemplén vmegyében, Málcza fil., 26 rom., 133 gör. kath., 30 ref., 7 zsidó lak. 71 hold szántófölddel. F. u. többen. Ut. p. N.-Mihály.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Abara, laborczmenti magyar kisközség, 133 házzal és 820 túlnyomó számban ev. ref. vallású lakossal. 1278-ban már szerepel „Villa Oborin” alakban, 1300-ban meg „Terra Abora” alakban említik, a mikor Martonos mester az ura. 1419-ben már több Abarát különböztetnek meg Kis-, Nagy-, Alsó- és Felső-Abara néven. Ebben az időben a Kisabarai Baksza és a Bencze család birtoka. 1470-ben az Uporiak is birtokosok Kisabarán. Volt vára, vagy várkastélya is, melyet 1471-ben Mátyás király leromboltatni rendelt. 1481-ben Abarán a Czékeyeket találjuk, kikre leányági örökösödés útján jutott. Az Uporiak alatt városi kiváltságai voltak, melyeket később elveszített. A XVI. század elején az egyik Czékey leány révén Dobó Domonkosé, 1511-ben meg már Buttkai Pétert találjuk nagyobb birtokosául említve, de ugyanakkor Czékey Petronellának, Bánffi Péternek, Eödönffi Imrének, Dobó Zsófiának, Gerendi Lászlónak, Upori Borbálának és Czékey Jánosnak is vannak itt részbirtokaik. 1512-ben Tárczi Miklós itteni birtokát más birtokkal cseréli el. 1524-ben a Buttkaiak még mindig birtokosok, 1548-ban már a Bayor család is felmerül. 1576-ban birtokosai között szerepelnek a Kálnássyak is, 1598-ban Dobó Ferencz. Dobó után a Lórántffyakra és ezekről a Rákóczyakra száll a birtok. 1684-ben Zrínyi Ilona a maga részét elzálogosítja Klobusitzky Ferencznek, míg a többi Rákóczy rész az Aspremont grófi családnak jut, mely még a mult század elején is bírja. Ugyanekkor birtokos itt még a Tárczay család is. Nagyabarának birtokosai a XV. században az Upory és a Nyárasapáthy családok voltak, a XVI. században pedig a Kálnássyak. A mult század közepén a Széchenyiek voltak az urai és gróf Széchenyi Jánosnak most is van itt nagyobb birtoka. Alsó-, Felső- és Kis-Abara nevét ma már csak a községnek ilynevű dűlői tartják fenn. A községben levő református templom 1750 körül épült, s 1891-ben megújították. A község, melynek utolsó postája Málcza, távíróállomása Deregnyő és legközelebb eső vasúti állomása Bánócz, Ung vármegye határán fekszik. Mészpest, előbb Nézpest, most tulajdonképen ősi nevét viseli, mely hajdan Mézpestnek is hangzott. Nevét mész-pestjeitől, vagyis hajdani mészégető kemenczéitől vette s a hagyomány szerint alapítói is mészégetők voltak. Első írott nyomát 1419-ben találjuk, a mikor Cseke Györgyöt és Imreghy Andrást iktatják birtokába. 1458-ban Palóczy László az ura. 1510-ben Gerendi László, Eödönffy Péter és Dobó Zsófia kapnak itt részeket, de a Tárczaiak is birtokosai s ezeknek a részét is a Dobók nyerik. 1524-ben Buttkay Pétert s 1568-ban a Barkóczyakat iktatják némely részekbe. Az 1598-iki összeírás Eödönffy Kristófot, Soós Kristófot s Istvánt és Barkóczy Lászlót említi. 1752-ben Okolicsányi János nyer iktatóparancsot, később a Barkóczyakkal együtt a Klobusitzky, majd később a Karove család a földesura. Most nincs nagyobb birtokosa s templom sincs a községben, melynek 33 háza s 146, tótajkú, nagyobbára gör. kath. vallású lakosa van. Ide tartozik Kőmolyva-tanya.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Abara. A kuruc szabadságharcot megelőző időkben a Rákócziak birtoka. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Cseresznyéspuszta, Nagyerdőpuszta. A község területe 3284 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 761. Mészpest. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Aratonytanya, Csákva, Cseresznyéstanya, Földházpuszta, Imregnagyerdő, Kőmolyva. A község területe 4322 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 208.