Hanva

A község a Gömöri-medence keleti részén, a Sajó völgyében fekszik, Sajólénártfalvától 5 km-re északra, Tornaljától 12 km-re délnyugatra. Áthalad rajta a Gömörfügét (9 km) Sajólénártfalvával összekötő mellékút. Határa 154-272 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő dombvidék, csaknem teljes egészében mezőgazdaságilag művelt terület. Északról Runya, nyugatról Baraca, Balogiványi és Zádorháza, délről Csíz és Sajólénártfalva, keletről pedig Abafalva, Sajószentkirály, Sajórécske és Kövecses községekkel határos. Nyugati határának egy részét a Baraca-patak, keleti határának egy részét pedig a Sajó alkotja.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Putnoki járásához (1910-ig Rimaszécsi járásához) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Feledi járáshoz, 1949-60 között a Tornaljai járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). Területe (18,93 km²) 1910-38-hoz képest (19,02 km²) 0,5 %-al csökkent.

Népesség

1910-ben 811, 1921-ben 779, 1938-ban pedig 760, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Túlnyomó magyar többségét napjainkig megőrizte (2011-ben 86,8 %), a szlovákok aránya 7,7 %, a romáké 3,4 % (ugyanakkor a lakosság 43,8 %-a a roma etnikumhoz tartozik). Lakosságszáma a rendszerváltás után stabilan alakult. Az eredetileg túlnyomórészt (1921-ben 81,0 %) reformátusok lakta községben 2011-ben a lakosság 53,1 %-a volt református, 34,5 %-a pedig római katolikus vallású. A lakosság 91,8 %-a él a községközpontban (652 fő), 8,2 %-a (58 fő) pedig Nový Klenovec településrészen.

Történelem

Neve a magyar Hanva nemzetségnévből származik. Többféleképpen írták: Honwa, Honua, és Kuzephonua vagyis Közép-Hanva. 1293-ban „Apathrevy ~ Apathrewy” vagyis „Apát réve” néven említett hely létezett Hanva határában, egy átkelőhely a Sajón. A Hanvák a 10. század közepe táján foglalták el ezt a vidéket, a falu legkésőbb a 12. század végén létesült. Első lakossága és középkori jobbágysága magyar eredetű. 1266-ban „Honua” néven említi oklevél először. 1295-ben „Hanua” alakban szerepel. A község a honfoglalás után a Hanva nemzetség szállásterületének központja lett. E nemzetség szállásföldjén a 13. században 12 Hanva nevű falu alakult ki, ezt a sajátosságot ikerfalvaknak nevezzük. A középkorban a mai Templomdombon állt a nemzetség monostora, amely azonban nyomtalanul elpusztult. A falu a 16. században a Hanvay, a Darvas család és más nemesek birtoka. 1566-ban a törökök elpusztították a falut, ezután a török hódoltság, az 1680 utáni háborúk, valamint az 1709-10-es és 1740-es pestisjárványok tizedelték lakosságát. Szent György tiszteletére szentelt parokiális egyháza a török hódoltság alatt megszűnt, lakossága ekkoriban tért református hitre. Már a 16. század végén református iskolamestere volt. Az 1773-as urbárium szerint 31 jobbágy és 12 zsellércsalád lakta. 1828-ban 117 házában 1352 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1851 szeptembere és 1868 között a falu református lelkésze volt Tompa Mihály költő, aki itt is hunyt el 1868-ban. Tompa vendégeként itt töltötte 1855 nyarát családjával Arany János. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Putnoki járásához tartozott. 1938 és 1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1945 után kárpátaljai szlovákokat telepítettek a község határába, ekkor jött létre Nový Klenovec településrész. Hanva mezőgazdasági szövetkezete 1949-ben alakult. A község mezőgazdasági jellegét napjainkig megőrizte. A Hanva határában található Krizsánpuszta a középkorban különálló falu volt. A 13. század elején jöhetett létre, nevét szláv alapítójáról kapta. 1293-ban villaként említik először. 1427-ben Kyrsan néven szintén mint a Hanvayak birtokát említik, a középkorban vámhely volt. 1566-ban a török támadáskor pusztult el, később puszta. Lakossága magyar volt.

Mai jelentősége

A községben magyar óvoda és alapiskola egyaránt található. Református temploma 1823-30-ban épült klasszicista stílusban, a templomkertben található Tompa Mihály síremléke és 1940-ben felavatott mellszobra. A 18. század végén barokk-klasszicista stílusban épült Hanvay-kúriában 2004 óta a református egyház diakóniai központja működik, a középkori kolostor helyén épült klasszicista Darvas-kúria pedig művelődési háznak ad otthont.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

HANVA. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai Darvas, és több Urak, lakosai reformátusok, fekszik Rozsnyótól 5, Putnoktól 1 1/2, Rimaszécstől pedig 1 mértföldnyire, réttye az egész Vármegyében leg jelesebb, mind terjedésére, mind pedig termékenységére nézve, legelővel a’ szomszéd helységeket is segíti, földgye termékeny, 3 nyomásbéli, erdeje tsekély, piatza Rozsnyón.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Hamva, magyar falu, Gömör vmegyében, felülről Runya, alólról Lénárdfala helységek szomszédságában rónaságon; a helységnek fele ugyan valamivel emelkedettebb helyen fekszik. Van a reformatusoknak nagy templomjok. A lakosok száma 922-re megy. Mindnyájan magyarul eredetileg beszélnek. Van 32 urbéri, 48 6/8 majorsági telek, 900 hold legelő, erdő semmi; szántófölde a mellett hogy mindent, egyszersmind bő mértékben terem, szénája sok és jó; a marhatenyésztést kedveli a jómódu adófizető nép. Ezenkivül birják Darvas, Hanvai Sándor, Ferencz, Hevessi stb. urak. Ut. p. Putnok.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Hanva községben évek során át volt református pap Tompa Mihály, nagy költőink egyike, ki itt van eltemetve is. E szabályosan épűlt helységek nagy részt a völgyet szegélyző alacsony dombok aljában feküsznek. A lakosok földmívelésből élnek. Cseréppel fedett házaik tiszták, jó karban tartvák. Magas tornyaik bádog teteje messzire csillog a nap sugaraiban.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Hanva, sajóvölgyi magyar kisközség, 176 házzal és 852 ev. ref. vallású lakossal. E község már 1200-ban Hunth Zsigmondot uralta. 1323-ban Hanvay Miklós és Hunth Ádám, János és Sándor egyezséglevelében szerepel. 1352-ben kolostora is említve van, melynek azonban ma már nyoma sincsen; kétségtelen azonban hogy a kolostor a mai Darvas-féle kúria helyén állott, mert a háznak 1862-ben történt átalakítása alkalmával a kolostorra emlékeztető leleteket találtak. 1427-ben a Hanvayaknak 30 jobbágyportájuk volt itt, a mi azt bizonyítja, hogy akkor már tekintélyes község volt. 1550-ben Ferdinánd király új adományt ad a községre a Soldos, Hanvay, Darvas, Nagyszáju, Sándor, Szkárosi, (másként Fityke) és a Kerepeczy családnak. Mivel e község szép leányairól volt híres, 1676-ban az egri pasa megparancsolta, hogy minden szép nőt vigyenek eléje. A kétségbeesett lakosok a vármegyétől kértek oltalmat és tényleg csak a vármegye erélyes közbelépése tudta meggátolni azt, hogy az egri pasa furcsa kivánsága teljesüljön. A pasa kivánságától a községbeli asszonyok és leányok annyira megijedtek, hogy a parancs ismétlésétől tartva, férfi-ruhába öltözködtek és évekig így jártak-keltek, ezzel akarva a törököket félrevezetni, míg végre a vármegye kénytelen volt a nőket a férfi-ruha viselésétől, súlyos büntetés terhe alatt eltiltani. A török idők emlékét tartja fenn a Hanvay József birtokán levő, u. n. „basa kútja”. A község későbbi birtokosaiul megmaradtak a Hanvay és a Darvas családok és ma is azok. A községben levő két úrilak szintén e két család, illetőleg Hanvay Zoltán és özv. Darvas Pálné tulajdona. E községben élt és halt meg Tompa Mihály, kinek síremléke a templomdombon van felállítva. Hanvához tartoznak Ipolnok, Baranivölgy, Alsó és Csizi tanya, Hegyfő és Krizsán puszták. E két utóbbi azelőtt szintén község volt, illetőleg Krizsán puszta határán feküdt azelőtt Hanva község, mely a tatárjáráskor elpusztult és csak később telepitették a mai helyére. Az a rész maig is a „falu helye” nevet viseli. Hegyfő 1425-ben Hegy néven, a Szécsényiek birtoka és 1550-ben is szerepel Ferdinánd királynak fentemlített új adománylevelében. Krizsán 1427-ben Kyrsan néven szintén mint a Hanvayak birtoka van említve. Közelében feküdt hajdan Thukai község is, mely 1427-ben, de még 1476-ban is ugyancsak a Hanvay család birtoka volt. A községben levő ev. ref. templom 1848-ban épült. A posta Bánrévén van, a távíró és vasúti állomás Csizen.

Magyar Katolikus Lexikon

Hanva, v. Gömör és Kishont vm. (Chanava, Szl.): egykori monostor és plébánia. - 1266: Honua. 1293: Szt György monostorát emítik, 1332: Szt László plébtp-a volt. - 1590: kálvinista lett a vm., egyik legtisztább kálvinista faluja volt és maradt. Az anyakönyve 1740-nel kezdődik. - Itt lakott 1852-68: (haláláig) Tompa Mihály. Kriptája a tp. közelében van, itt nyugszanak feleségének, Soldos Emíliának és 5 éves kisfiuknak hamvai is. - Lakói 1990: 702 (644 m., 48 szl.,) 217 r.k., 383 ref., 40 ev., 28 vallásnélküli, 33 nem tudja; 2001: össz. 721, m. 636 (88,21%). Vadkerti István Gyurgyik 2002.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Hanva. Erről a községről már 1200-ból van adatunk. Ekkor Hunt Zsigmond volt a földesúr. 1323-ban Hanvay Miklóst és Hunt Ádámot, Jánost és Sándort találjuk a község birtokában. Szép kolostora, amely a Darvas-féle úrilak helyén állhatott, 1352ben nyer említést egy okiratban. 1427ben is a Hanvayak voltak földesurak a községben, amely ekkor már 30 jobbágytelket számlált. 1550-ben Ferdinánd a Soldos-, Hanvay-, Darvas-, Szkárosi-, Nagyszájú- és a Sándor családoknak adott új adományleveleket. 1676-ban az egri pasa a szépségükről híres Hanvay-lányok közül akart magának háremhölgyeket választani, azért elrendelte, hogy a községbeli szép lányok jelenjenek meg előtte. Ez ellen a község kérelmére a vármegyei közgyűlés küldöttsége tett lépéseket az egri basánál és sikerült is a török várurat szándékától eltéríteni. Ettől kezdve azonban a hanvai asszonyok és lányok férfiruhát viseltek, hogy elkerüljék a törökök figyelmét. Végül is megyei rendelettel tiltották el a hanvai fehérnépet a férfiruha viselésétől. A Hanvay- és a Darvas-nemzetség továbbra is földesura maradt a községnek. A XX. század elején Hanvay Zoltán és özv. Darvas Pálné voltak a birtokosok, egyben tulajdonosai a családi kúriáknak. A községgel szomszédos Krizsán-puszta szomszédságában volt a tatárjárást megelőzően a község helye, mely területnek ma is Faluhelye a neve. Hegyfőpusztát 1550-ben Ferdinánd adománylevele említi, mint a Szécsényi-család tulajdonát. 1427-ben Krizsánpuszta is a Hanvayaké volt, a vele szomszédos, azóta elpusztult Thukai községgel együtt. Az ev. ref. többségű lakosság 1848-ban épített egyházat. A község területe 3305 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 760.