Farnad

A község a Garammenti-hátság erdős dombvonulatának keleti lábánál fekszik, a Kétyi-(Farnadi)-patak partján, enyhén dombos, túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt (kisebb részben erdőborította) vidéken, Párkánytól 30 km-re északnyugatra, Köbölkúttól 19 km-re északra, Nagysallótól 11, Lévától 31 km-re délre. A Dunamocsot (33 km) Nagysallóval összekötő 588-as út keresztülhalad a községen, mellékutak kötik össze Csekével (6 km), Bénnyel (14 km), valamint Nyírágón (5,5 km) keresztül Zselízzel (14 km). Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz járáshoz tartozó község. 1920-ig nagyközségként Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott (a vármegye legészakibb községe volt), majd Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Párkányi járáshoz. 1960-ban a Párkányi járás megszüntetésekor a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Esztergom vármegye, Párkányi járás). Területe (32,74 km²) az elmúlt száz év során csak minimális mértékben változott (1910-1939: 32,75 km²) .

Népesség

A 19. században vegyes magyar-szlovák községnek 1910-ben 2082, 1921-ben 2227, 1938-ban pedig 2318, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a szlovákok aránya 1921-ben 20,2 % volt. 1945 után 110 belső telepes érkezett a községbe, a magyar lakosság 52,3 %-a reszlovakizált, a tömeges kitelepítés a falut nem érintette és magyar többségét napjainkig megőrizte. Bővebben

Történelem

Okiratban először 1156-ban említik, Furnod formában, amikor az esztergomi káptalan tulajdona. 1283-ban Furnad-ot István esztergomi bíboros két unokaöccse, Vancse Tamás mester és Orbász pozsegai prépost birtokolja, majd csere útján Ladomér esztergomi érseké lett. Csák Máté rablásai többször érzékenyen megviselték. Nagy Lajos király 1342-ben Telegdi Csanád érseknek adományozza. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű, szőlőtermesztéséről híres községben magyar és szlovák alapiskola és óvoda egyaránt működik, központi községnek számít (egészségügyi központ, kultúrház). Szent Péternek és Pálnak szentelt római katolikus temploma 1730-ban épült barokk stílusban, a református templom 1787-ben, az evangélikus templom pedig 1821-ben épült klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

FARNÁD. Népes magyar, és tót falu Esztergom Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, evangelikusok, és reformátusok, fekszik Nyér, Őlved, Malos, és Cséke faluktól nem meszsze, Bars, és Komárom Vármegyéknek szomszédságokban. Határbéli földgye jó, legelője elég, fája épűletre, és tűzre, szőleje elég, és jó borokat hoznak, vagyonnyainak eladására alkalmatossága, mint Őlvednek, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Farnad, magyar f., Esztergom vmegyében, Kéméndhez 2 órányira. Lakja 800 kath., 315 ref., 300 ágostai, s mindenik felekezetnek van imaháza. Határa fekete agyag s jó buzát terem. Van 2857 h. urb. szántóföldje, 138 1/2 h. rétje, 68 h. szőleje, s az uradalomnak szép erdeje. Birja az esztergomi érsek.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Farnad, nagyközség, a vármegye éjszaki szögletében. Van benne 383 ház és 1969 lakos, a kik közül 1713 magyar és 239 tót ajkú. Vallások szerint így oszlanak meg: 1160 róm. kath., 412 ág. h. ev., 351 ref. és 46 izr. Határa 5691 kat. hold. Első ízben 1156-ban találkozunk e helység nevével az oklevelekben. Ama 20 helység közé tartozott, melyeknek tizedét Martirius (Mártély) érsek ebben az évben az esztergomi káptalannak engedte át. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Farnad, v. Esztergom vm. (Farná, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. párkányi esp. ker-ében. - 1156: Furnod. 1810: alapították. Tp-át Szt Péter és Pál tit. sztelték. Kegyura 1880: az esztergomi érs. Anyanyelve 1940: m., szl. - Lakói 1840: 721 r.k., 290 ev., 225 ref., 10 izr., 52, össz. 1098; 1910: 1285 r.k., 387 ev., 365 ref., 44 izr., össz. 2082; 1970: össz. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Farnad. Okleveles említése elsőnek 1156-ban történik s ez időben az esztergomi káptalan tulajdona. 1283-ban István esztergomi bíborosérsek két unokaöccse, Vancse Tamás mester és Orbász pozsegai prépost birtokolja, majd csere útján Ladomér esztergomi érsek kezére kerül. Csák Máté martalócai többször sanyargatták. Nagy Lajos király 1342-ben Telegdi Csanád érseknek adományozza. Bővebben