Felsővály

A község a Vályi-völgy legészakabbi részén, a Vályi-patak mentén fekszik, a Ratkói-hegység déli lábánál, Tornaljától 17 km-re, Gömörfügétől 10 km-re északnyugatra. Zsákfalu, a Vályi-völgyön végigvezető (a 16-os főútról Gömörfügénél elágazó) mellékút itt ér véget. A völgy délkelet felé nyitott, délnyugatról a Vályi-dombság, északról a Ratkói-hegység övezi (legmagasabb pontja 495 méteres, maga a falu 230 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik), határának több mint felét erdő borítja. Településrészei, Felsővály és Kisgergelyfalva csaknem teljesen egybeépültek. Délnyugatról Uzapanyit, nyugatról Vámosbalog, északnyugatról (rövid szakaszon) Gesztes, északkeletről Felsőfalu, Szkáros és Alsófalu, keletről (rövid szakaszon) Felsőrás, keletről Alsóvály, délről pedig Gömörmihályfalva községekkel határos.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1899-ben alakult Felsővály és Bikkszög egyesítésével, 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Tornaljai járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1924-ben hozzácsatolták Kisgergelyfalva községet. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Tornaljai járás), ebben az időszakban északnyugati határszakasza államhatárt alkotott Szlovákia és Magyarország között. 1971-ben Alsóvállyal és Gömörmihályfalvával egyesítették Valice néven, 1990-ben újra önállósult, Kisgergelyfalvát 1995-ben csatolták hozzá vissza. Területe 1921-1938-hoz képest (15,06 km²) 8 hektárral gyarapodott (15,14 km²-re). A község két kataszteri területre oszlik: Felsővály (13,01 km²) és Kisgergelyfalva (2,13 km²).

Népesség

Felsőválynak és Kisgergelyfalvának 1910-ben 404, 1921-ben 413, 1938-ban pedig 400, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 2001-2011 között népessége 11,1 %-al gyarapodott (298 főről 331-re), magyar többségét (2011-ben 78,5 %) napjainkig megőrizte, a szlovákok aránya 8,5 %, a nemzetiségükről nem nyilatkozóké pedig 8,2 %. A lakosság mintegy egyharmada (32,9 %) a roma etnikumhoz tartozik. A lakosság 48,3 %-a református (1921-ben még 78,9 %), 27,2 %-a pedig római katolikus vallású. A község két településrészre oszlik: 2011-ben Felsővályon élt az összlakosság 62,8 %-a (208 fő), Kisgergelyfalván pedig 37,2 %-a (123 fő).

Történelem

Vályt 1247-ben említik először, a pápai tizedjegyzék 1332-ben "Val", más forrás 1375-ben "Wal" alakban említi. Lakói a 13. században II. András és IV. Béla harcaiban szerzett érdemeikért, adományul kapták Kálosa lakatlan várföldeit, majd a 14. században nemesi rangot kaptak. Felsővály 1364-ben osztály útján vált ki az addig Válynak nevezett nagy területből. Itt volt a Vályi-völgy központja, a Boldogasszonynak szentelt plébániáját 1332-ben említik először. Az ősi Vályi-törzs leszármazottai már a középkorban annyira elszaporodtak, hogy kúriáik teljesen megtöltötték a helységet (ekkoriban keletkeztek Bikszög és Gergelyfalva, szintén nemesi falvak). A 15. században a völgyet egy időre megszállták a husziták. Felsővály volt sokáig Gömör vármegye egyetlen községe, melyet kizárólag helyi kisnemesek laktak. 1516 és 1568 közötti iratokban Vály birtokosai között találjuk az Ember, Fuló, Kálas, Kálmánczy, Lőkös, Nagy, Vályi és Vincze családot. Lakossága a 16. században református hitre tért. Itt született Vályi Nagy Ferenc lelkész (1765–1820), Homérosz első magyar fordítója. 1828-ban 59 házában 502 lakos élt, híres volt gyümölcstermesztéséről. 1899-ben egyesítették Felsővállyal Bikszög községet (1906-ig hivatalos neve Felsővály-Bikszög volt), mely a 14. század elején keletkezett, ekkoriban épített rajta a Lők˜ös-család nemesi kúriát és majorságot. Az újkorban mindvégig kuriális község volt, később szőlőműveléséről volt híres. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. A csehszlovák földbirtokreform során, a községhez tartozó Emberhegypusztán Beélik István birtokán három kolonista család telepedett le 1928-ban. A telepesek összesen 48 ha nagyságú birtokot vásároltak meg. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1924 óta hozzá tartozik Kisgergelyfalva is. 1971-ben Felsővályt Alsóvállyal és Gömörmihályfalvával egyesítették Vály néven; 1990-ben újból önállósult.

Mai jelentősége

Református erődtemploma eredetileg a 15. században épült gótikus stílusban, mai, reneszánsz formáját az 1622-es átépítés során nyerte el, belsejében fából készült, festéssel díszített empórium, padok és mennyezet látható. Reneszánsz stílusú fa haranglába 17. századi. A mellette álló klasszicista lelkészlak rossz állapotban van.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Alsó, és Felső Vály. Magyar faluk Gömör Várm. földes Uraik több Urak, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Sankfalvának szomszédságában, mellynek filiáji; földgyeik közép termékenységűek, piatzok 3, és 4 mértföldnyire van. GERGELYFALVA. Kis magyar falu Gömör Vármegyében, földes Urai Kornis, Hevesi, és Dráskótzi Urak, lakosai reformátusok, fekszik a’ Putnoki járásban, Bikszögtöl egy, Alsó Válytól pedig három puska lővésnyire, határbéli földgye meglehetös búzát terem, piatzozása más fél mértföldnyire Rimaszombatban, de kivált Jólsván két mértföldnyire, gyümöltsös kertyei jók, és hasznosak, mert majd minden esztendőben termők, réttyei tsekélyek, erdője nintsen, második Osztálybéli. BIKSZÖG. Magyar falu Gömör Vármegyében, birtokosai Lőkös Urak, és a’ Jászói Uradalom, fekszik Sánkfalvának szomszédságában, mellynek filiája, felső Vály, és Gergelyfalva mellett, Rimaszombatban piatza két mértföldnyire. Határja két nyomásbéli, réttye szűken, szilvássa hasznos, erdeje szép, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Felső-Vály, magyar falu, Gömör vmegyében, Bikkszöggel van összekapcsolva. Itt van a Vály völgyi egyesült egyházaknak hihető a csehek idejében épült régi templomjok; mind ennek, mind pedig a paplaknak jó karbani tartása tekintetéből nagy gond szokott fordittatni Bodon Antal főfelügyelő által. A lakosok száma 522-re megy, ezek közül: 500 reformatus, 16 kath., és 6 evang. Mindnyájan tisztán beszélnek magyarul. Ezek, ugy a több Vály völgyi helységbeliek a gyümölcs termesztésnek kedvelői, több helyeken a szántóföldeken is látni jó izü gyümölcscsel rakott fákat. A közbirtok áll 7 4/8 majorsági telekből, 1 házas és 15 házatlan zsellérből, 40 kapás szőlőből, 912 holdat tevő erdeje, a csaknem annyi birtokosok rendetlen pusztitásátóli megóvását egyedül csak Bodon Antal urnak köszönheti. Mindent egyre megtermő 600 köblös szántófölde és 80 hold rétje van. Birják a künlakó birtokosokon kivül Nagy, Bodon, Balajti, Óvári, Szivos, Katona, Vincze, Herényi, Kalas, Beke, Kálmánczi, Vályi családok. Ut. post. Tornalja. Gergelyfala, magyar falu, Gömör vmegy., alsó és felső Vály helységek közt fekszik. A lakosok száma tesz 386, mindnyájan reformatusok s magyarul beszélnek. Van az egész helységben 5 4/8 urbéri, 5 majorsági telek; a határnak kiterjedése 448 hold, ebből szántóföld 240, rét 100, s legelő 100 hold, szántóföldje jó müvelés mellett megtermi a tisztabuzát is, annyival inkább egyebet, – a gyümölcs-tenyésztésnek kedvelőji. Birják ezen helységet Bodon Antal, Bélik és Hevessiek. Ut. p. Tornalja. Bikkszög, magyar falu, Gömör vgyében, Felső-Vály helységgel össze van kapcsolva, e két helységnek egy hadnagya s birája van; éjszakról nagy erdőség emelkedik felette. A lakosok száma 123 megy. Van benne 3 4/8 majorsági telek, jó karban levő erdeje 1000 holdat tesz, 80 kapás szőlejéből 40 dézmás, 250 holdat tevő szántófölde jó munkálás mellett megtermi a tisztabuzát is. – Lakja e helységet Kalas András úton kivül Lökös, Herényi, Szivos család, de birnak benne még több más helységekben lakók is. Ut. p. Tornalja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Felsőválybikszög, vályvölgyi magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 85 házzal és 326 ev. ref. vallású lakossal. Azelőtt két község volt, ú. m. Felső-Vály és Bikszög. Vály községet már a pápai tizedszedők jegyzéke említi Val néven. 1426-ban Valy és Waal alakban olvassuk nevét az egykorú oklevelekben. Bikszög 1427-ban fordul elő Bykzwgh eltorzított alakban. Legrégibb birtokosa 1630-ban a Gotthárd család, 1680-ban a Fuló család. A mult század elején a jászói prépostságnak is van itt birtoka. Később az egyesített községekben a következő birtokosok voltak: Nagy, Bodon, Balajthy, Óváry, Szivós, Lökös, Herényi, Katona, Vincze, Kálas, Beke, Kálmánczy és Vályi családok. A csehek idejében a község határában a magyarok és a csehek között harcz volt. A község régi temploma 1619-ben leégett, de 1622-ben újra felépült. Az egyháznak több érdekes edénye van a XVII. századból. E faluhoz tartozik Szirnálla és Emberhegy puszta is. A község postája Felsővály, távírója és vasúti állomása Tornallya. Gergelyfalva, vályvölgyi magyar kisközség, 23 házzal és 97 ev. ref. vallású lakossal. E község már 1427-ben előfordul mint a Korláth család birtoka. Későbbi birtokosai a Draskóczy, Hevessy, Palkovics, Bodon és Beélik családok. Templom nincs a községben. Postája Felsővály, távírója és vasúti állomása Tornallya.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Felsővály. Régebben Felsőválybikkszög néven szerepelt. A község összetett neve is utal eredetére. Vály község először a pápai tizedjegyzékben fordul elő Val alakban. 1426-ból származó oklevelek Valy-nak és Waal-nak írják. Bikszög nevét Bykzwgh alakban egy 1427. évi okirat tartalmazza. 1630-ban a Gotthard-család tulajdonában találjuk a községet Az ev. ref. templom 1619-ben leégett, de két év múlva újjáépült. Ebből az évszázadból több értékes kegyszert őriz az egyház. A XVIII. században a jászói prépost volt itt földbirtokos, majd pedig számos nemesi család osztozott a határ birtokában, így a Balajthy-, Óváry-, Herényi-, Nagy-Bodon-, Szívós-, Lökös-, Katona-, Beke-, Kálmánczy- és Mály-családok. A község területe 2617 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 400. Külterületi lakott helyei: Emberhegypuszta, Kisgergelyfalva, Szimállapuszta.